Visszavárt a Völgy

Idén újra táborozók ezreitől volt hangos a gombaszögi völgy, és a szürreális elmúlt pár év után a Gombaszögi Nyári Tábor ismét teljes pompájában tudta fogadni a fesztiválozni vágyókat. Az öt (plusz egy pár) nap alatt minden generáció számára jutott olyan a több száz program közül, amellyel feltöltődhetett vagy épp kikapcsolódhatott.

Gombaszögre már csak azért is érdemes vissza-visszatérni, mert a tábor infrastruktúráját évről évre bővítik, így mindig rá lehet bukkanni egy új kedvenc zugra. Idén is létrejött egy újabb állandó helyszín, mégpedig a Képzőművészetek Pavilonja. Sőt, az egyre több ember egy újabb kempinget is „kikövetelt” magának, amely a Coburg nevet kapta. A Diákhálózat saját helyszíne, a DH Móló pedig már második éve üzemelt teljes erőbedobással. A patak partján épült kis terasz a kellemes, hűvös szellővel, állandó madárcsicsergéssel és színes programjaival most is odavonzotta a tábor fiataljait.

Táborozóként igazából nem is számít hányszor járt már itt az ember, mindig olyan, mintha hazatérne, legyen az először vagy épp 10. alkalommal. Ezért olyan csodás ez a hely, tele van ismerőssel, mégis minden évben sorra potyognak be a kapukon az új arcok, akikkel lehet, egy életre szóló barátságot köthetsz. Főleg, ha az ember lánya-fia elég merész és eltökélt ahhoz, hogy részt vegyen a csapatjátékokon, de ahhoz tényleg kimeríthetetlen erőre és energiára van szükség (mondja ezt valaki, aki 2 nap után már rosszul viseli a 8 óránál kevesebb alvást).

Összességében, ha még nem jártál a gombaszögi völgyben, nem tudom, mire vársz. Ha pedig igen, jövőre ott találkozunk!