A múlt század számos érdekes, azonban elfeledett alkotást hagyott maga után. Az ilyen „elveszett” filmek megmentője lehet az internetes kultúra, hiszen ennek köszönhetően akadtam rá én is az 1969-es Eye of the Cat (szó szerinti fordításban: A macska szeme) című horrorfilmre, ami már alapkoncepcióban is nagyon érdekesnek, és macskaimádóként kihagyhatatlan tűnt.
Az Eye of the Cat Hitchcock Madarak című filmjét követve az állatok csoportos agresszív viselkedésének nyugtalanító hatását használja fel. Csak itt az ailurofóbia, vagyis a macskáktól való félelem kap helyett.
A filmet David Lowell Rich rendezte, az író pedig Joseph Stefano, aki az Alfred Hitchcock által rendezett Psycho forgatókönyvírója volt. A színészi gárda nem éppen magas létszámú, de olyan színészek kaptak főszerepet, mint a háromszoros Oscar-jelölt színésznő, Eleanor Parker, Michael Sarrazin, Gayle Hunnicutt és Tim Henry. Érdekesség, hogy a szereplőválogatás egyik feltétele az volt, hogy a színészek szeressék a macskákat. A film bemutatója előtt az Universal Studios olyan tévés reklámokkal keltette fel az érdeklődést, amelyekben kiemelt helyen szerepelt egy jelenet: egy tolószékes idős hölgy, akit egy macska támadott meg, tehetetlenül száguld lefelé San Francisco egyik meredek utcáján, egyenesen a forgalom felé. A reklámok és a korabeli sikerek ellenére sajnos a film a magyar mozikba nem igazán tört be, szinkront sem kapott.

A filmünk a már említett idős hölggyel indít, azonban nem ilyen drasztikus jelenettel. Csupán annyit látunk, hogy egy macska beszökik a limuzinjába. A film eleje kissé kesze-kusza, hiszen a következő jelenetben már egy teljesen ismeretlen nőt látunk, aki kissé intim pillanatban ront rá egy fickóra. Persze kiderül, hogy a fickó Wylie, az idős hölgy (Aunt Danny) unokaöccse, a nő pedig egy fodrászszalon-tulajdonos, Kassia. Ők ketten szövetséget kötnek, hogy megszerezzék nagynénjének a vagyonát, ehhez azonban végezniük kell vele. Wylie eközben elmeséli, hogy kóros félelme van a macskáktól. Ebből kifolyólag a két jómadár terve nem várt akadályba ütközik, mikor kiderül, hogy Danny néninek rengeteg macskája van, és rájuk szeretné hagyni minden pénzét. Mindemellett nagynénje súlyos emfizémában szenved és egy hatalmas san franciscói kúriában él Wylie öccsével, Luke-kal, aki közönyösen szolgálja ki őt. Danny néni kicsattanó örömmel fogadja régen látott unkaöccsét, és miután rájön félelmére, meg akar szabadulni az összes macskától. Azonban nem kell félni, a macskák sem adják könnyen magukat, visszatérnek még a véres bosszúra. A történet a végére összeáll, sőt még tartogat pár váratlan fordulatot is magában, amik miatt nem is szeretném lespoilerezni a teljes filmet. Tehát, hogy sikerül-e Wylienak és Kassiának megszerezni az örökséget, vagy a macskák mindenkivel végeznek, azt mindenki ki derítse ki maga.

Annyi bizonyos, hogy az Eye of the Cat érdekes történetet tartogat magában, azonban a kivitelezés már kissé szegényesebb. Amolyan mézes madzag szituáció. Kapunk egy figyelemfelkeltő előzetest, amitől kialakul egy kép véres macskás horrorról. Viszont a film nem igazán az a „amikor az állatok bosszút állnak” típusú természetellenes horrorfilm, hanem inkább egy izgalmas kísérlet arra, hogy a klasszikus film noirok szenvedélyes bűn- és gyilkosságtörténeteit ötvözzék egy kis horror beütéssel.
Sajnos viszont bármenyire is szeretnénk, ez a kísérlet nem lett teljesen sikeres. A film valahol a közepén kifullad, és amikor igazán beindulna a borzongató lendület, kissé elakad. Pedig az alapkoncepció igazán ígéretes, hiszen van egy rejtélyes női gonosztevő, egy San Franciscó-i díszlet (a dombos utcák látványa önmagában is nyugtalanító), egy egyszerűnek tűnő gyilkossági terv, félrevezető jelek és titkos motivációk minden szereplő részéről, és végül a macskák természetes titokzatossága. Talán pont azzal van a baj, hogy túl sok a kiaknázatlan lehetőség. Példának okáért, kissé keveset kapunk a karakterek mélyebb érzelmi világából, pedig a film azért megkövetelné. Emiatt gyakran inkább komédiának hat, mint egy komoly horror- vagy bűnügyi filmnek, de alapvetően vannak olyan jelenetek, amiken a mai közönség csak nevetni tud és semmilyen borzongást nem kelt.
Mindemellett egy kiemelkedő alkotásról beszélhetünk, amibe látszik, hogy sok energiát fektettek. A macskaimádók számára elmondható, hogy egyetlen cicus sem sérült meg a forgatás alatt, illetve egy profi állatidomár, Ray Berwick kezelte és oktatta az ötven fős macskahadsereget. Berwick korábban Hitchcock Madarak című filmjében a madarakat tanította, tehát tényleg értett a szakmájához. Akiről még eddig nem beszéltem, az Tullia, a kiemelkedő macska-karakter, aki a film nagy részében szerepel. Bár a filmben nem hangzik el a neve, az őt alakító kandúr, Scarface sok sajtófigyelmet kapott a film megjelenésekor. Ray Berwick egy interjúban elmondta, hogy Scarface tehetséges, de rendkívül érzelmes és érzékeny „sztármacska” volt, ezért hat külön dublőrt is kapott különféle feladatokra. Az Eye of the Cat minden negatívum ellenére a halloweeni bakancslistánkra való, ha imádjuk a cicákat és a horrorfilmeket. Talán nem ez lesz a legvéresebb, legijesztőbb film, amit idén látsz, de garantáltan élvezni fogod.
