A Diákhálózat hozzájárulását kéri adatainak a következő célokra történő felhasználásához:

Az Ön személyes adatait feldolgozzuk, és az eszközéről származó információkat (cookie-kat, egyedi azonosítókat és egyéb eszközadatokat) tárolhatunk, felhasználhatunk az oldal stabilitásának érdekében és megoszthatunk harmadik féltől származő szoftverekkel. Amennyiben ön nem szeretné, hogy az adatait bárkivel is megosszuk, kérem ellenőrize ezen ablak beállításait.

Technikai sütik

Ezek a sütik az oldal megfelelő működéséhez szükségesek, nem tartalmaznak személyes információt

Statisztikát kiszolgáló sütik

Szolgáltatásaink fejlesztése érdekében a Google Analytics szolgáltatást használjuk, amely névtelen információkat küld az Ön látogatásáról, valamint összesített adatokat gyűjt a látogatói szokásokról, amelynek köszönhetően szolgáltatásainkat napi szinten fejlesztjük.

Sütik kezelése Elutasít Elfogadom az ajánlott süti-beállításokat

Valentin-napon a szerelmesek megajándékozzák egymást virággal, csokoládéval vagy kézzel késztett apróságokkal, elmennek egy kellemes vacsorára vagy megnéznek egy jó filmet– így ünneplik a szerelmüket. Hogy tesszük ezt a mindennapi életben? A szeretet és szerelem kimutatásának több módja is van, de az egyik legnépszerűbb a csók. Anyukád arcon csókol reggel, mikor iskolába indulsz, a nagymamád puszit ad a fejed búbjára, ha megetted a főzeléket, a párod pedig köszönésképp szájon csókol. Látjuk ezt filmekben, olvasunk róla és tapasztaljuk nap mint nap, ezért ez nekünk teljesen természetes. Sőt, sokan gondoljuk, hogy ez a világon mindenhol így van. Ez bizony tévedés, ugyanis bizonyos tanulmányok szerint a Föld kultúráinak kevesebb mint a fele csókolózik. Beszéljünk kicsit a csókolózás történelméről.

Senki sem tudja biztosan, mi is a romantikus csókolózás valódi eredete, viszont vannak elméletek . Néhányan azt gondolják, azért alakult ez ki, hogy az ember le tudja tesztelni a partnerét. Csókolózás közben ugyanis olyan közel kerül egymáshoz két ember, hogy szagmintát tudnak venni egymásról. Az illatból csomó fontos információt lehet kideríteni, mint például étkezési szokások, lehetséges betegségek, hangulat stb. Majdnem az ember az egyetlen teremtmény, amely szájon csókolja partnerét. Ha ez egy evolúciós elmélet, akkor miért nem látunk állatokat csókolózni? Ez azért lehet, mert a legtöbb állatnak sokkalta kifinomultabb szaglása van, így nem kell olyan közel kerülnie a kiszemeltjéhez.

Egy másik elmélet szerint a csók az etetésből fejlődött ki. Ezt lehet többféleképpen is értelmezni. Az anyák régen úgy etették kisgyermekeiket, hogy előrágták az ételt, és nyelvükkel áttolták gyermekük szájába. Néhány tanulmány pedig azt mutatja, hogy az ember azért igényli a szájra puszit, mert az első törődésről és szeretetről való élménye az, amikor édesanyja szoptatta.

A csókolózás legősibb ismert feljegyzései Indiából származnak. Időszámításunk előtti szanszkrit szövegekben említik a csók korai formáját. Az orr egymáshoz dörzsölését említik, ami bizonyos tudósok szerint később a ma jól ismert szájra csókhoz vezetett. Az első szájra adott csók írásos emléke jóval későbbre tehető. Állítólag Nagy Sándornak köszönhető, hogy ez a szokás eljutott Indián kívülre.

Csók Juli 1

Európán belül a rómaiak terjesztették el. Már akkor is több fajtája volt. Arcra nyomott puszival a barátjukat köszöntötték az emberek, a szájra adott verzió intimebbnek számított, a nyelves csók pedig már akkor is az erotika és a szenvedély jele volt. Később ez annyira a kultúra részévé vált, hogy jogi vonatkozásai is lehettek. Ha Rómában valaki nyilvánosan, szenvedélyesen megcsókolt egy szűz lányt, akkor az a bizonyos lány követelhetett házasságot.

A középkorban már szinte mindenhol csókolóztak Európában. Ekkor még rangtól függött, ki kinek milyen csókot adhat. Az egyenrangú emberek nemtől függetlenül szájon csókolták egymást, az alacsonyabb rangú emberek pedig arcon, térden, lábon csókolták a felettük állókat. Hitelesítéshez is használták, ugyanis ekkor a legtöbb ember még nem tudott se írni, se olvasni, ezért a szerződések aljára rajzoltak egy x-et, majd megcsókolták a papírt. 

Később a keresztény egyház a csókolózás ellen fordult, mert azt gondolták, erkölcstelen tevékenységekhez vezethet (kacsint kacsint). Azóta köszöntik egymást a miséken kézfogással a hívők, a béke jeleként. Azelőtt arcra puszi volt a bevett szokás. Az 1600-as évekre a csókolózást más gesztusok váltották fel, mint például a meghajlás, pukedlizés, a kézcsók vagy a kalapemelés. 

Rengeteg kultúra van, amiben egyáltalán nem szokás csókolózni. Na de ők hogy mutatják ki a szeretetüket, szerelmüket és vonzódásukat?

  • A Mehinaku törzsnek, ami Brazíliában található, az intimitásról alkotott fogalma lényegesen eltér attól, ami nálunk megszokott. Ők szeretkezés közben sem csókolják egymást szájon, hanem egymás szemöldökét puszilgatják és harapdálják.
  • Az újzélandi Maorik az orruk és homlokuk összeérintésével köszöntik egymást. Igaz, ez nem igazán számít csóknak, mégis nagyon intimnek tartják.
  • Pápua Új-Guinea egy részén egymás szempilláját harapdálják a szerelmesek. Komoly előjáték, ugye?

Végül egy számomra nagyon érdekes elméletet hoztam nektek. Több kutatás is mutatja, hogy az az ember, aki balra dönti a fejét csókolózás közben, kevésbé képes  a kötödésre és szeretetteljes párkapcsolat fenntartására, mint az, aki jobbra…Fogadjunk, hogy most eldöntötted a fejed az egyik oldalra!

Ezzel a cikkel szeretnék mindenkinek boldog Valentin-napot kívánni. Randizzatok, szeressétek egymást és…csókolózzatok!

Csók Juli