„A beteges, őszi időszak megmentője lehet a természet patikája, mely magas vitamintartalma mellett kiváló csemege is.”
Az emberek nagy részét már advent első ünnepén bolygatni kezdi a karácsony gondolata, hiszen ekkor kezdődik a hivatalos visszaszámlálás a várva vart ünnepig. Innentől villámsebességgel gyorsul fel az idő. Alig ocsúdunk fel, hogy a novembert átlapozzuk a naptárban, s decemberre cseréljük, már jön a Mikulás, szinte csak az adventi vasárnapok váltják egymást, hamarosan itt a szenteste, s még mindig nem találtuk ki, hogy mivel lepjük meg szeretteinket. Rengeteg frusztrációt okoz az embereknek, hogy a legmegfelelőbb ajándékokkal álljanak elő. „Örülni fog neki?” „Biztos jó lesz?” „Elnyeri a tetszését?” „Nem lehet, hogy azóta már megvette magának?”... És hasonló kérdések pörögnek a gondolatainkban. Ez a karácsonyi készülődés keserédes bája, a fejtörés, ami az ajándékok kiválasztását illeti.
Magam is többszöri elszenvedője voltam az ünnep előtti pániknak, annak ellenére, hogy nagy „ajándékmesternek” tartom magam – figyelek a környezetemre egész évben, hogy mire lenne szükségük, mit emlegetnek, hogy jó lenne –, mégis néha eluralkodik az emberen a kétségbeesés, hogy ez sehogyan sem fog úgy alakulni, ahogyan terveztük. Tavaly ilyenkor, mikor a koronavírus miatt országszerte lezárások és kijárási tilalom volt, s kb. lehetetlen volt az üzleteket járni, a húgommal elkezdtünk gasztroajándékokat készíteni. Olyan dolgokból raktuk össze ezeket, melyek akármelyik élelmiszerüzletben beszerezhetőek.
1.) Valamilyen száraz süti
A legtöbb háztartásban a karácsony elmaradhatatlan kelléke a mézeskalács. Egészen hálás dolog ezt sütni, mert viszonylag gyorsan elkészül, sokáig eláll, sokféle formájút készíthetünk, melyeket a lehető legkreatívabb módon kidíszíthetünk.
Általában ugyanazt a receptet készítem, melyet a következő kulcsszavakkal találtam anno az interneten: elronthatatlan, rögtön puha mézeskalács. Tökéletes kezdő konyhatündéreknek, utolsó pillanatban kapkodóknak gyorsan elkészül, nem kell arra várni, hogy megpuhuljon, azonnal a tökéletes mézeskalácsélményt kapjuk.
Recept:
Tészta:
-1 kg finomliszt
-30 dkg porcukor
-3 teáskanál szódabikarbóna
-14 g mézeskalács-fűszerkeverék (1 tasak)
-30 dkg margarin
-250 ml méz
-3 db tojás
Máz:
-2 db tojásfehérje
-30 dkg porcukor
Elsőként összekeverjük a száraz hozzávalókat, majd jöhet a tojás, méz és a margarin, amit keverékhez adás előtt picit megolvaszthatunk, hogy könnyebben tudjunk dolgozni vele. A tésztát egyneművé dolgozzunk. Aztán kb. 30 percre be szoktam tenni a fagyasztóba, hogy kevésbé ragadós, ugyanakkor rugalmas tésztával dolgozhassunk. Kb. 0,5-1 cm vastagságúra nyújtjuk a tésztát, aztán tetszőleges formákat szaggatunk belőle. Elrendezgetjük őket a sütőpapírral bélelt tepsiben – nem túl közel egymáshoz, mert picit megdagadnak –, aztán alul-felül-sütés programon 180 fokon, kb. 8-10 perc alatt megsütjük őket.
A mázhoz ízlés szerint felverhetjük a tojásfehérjét, de nem muszáj, s aztán mindkét variációnál csak hozzászitáljuk a porcukrot. Ha színes mázzal szeretnénk dolgozni, ilyenkor lehet hozzáadni ételfestéket.
2.) Ízesített olaj, méz, alkohol
Biztos vagyok benne, hogy az ízek, illatok kivonását senkinek sem kell bemutatni, mégsem gondolunk rá, hogy ez milyen szuper ajándék lehet.
Ágyas pálinkák kiváló alapanyaga lehet a kökényszilva, meggy, narancshéj, citromhéj, birs, zöld dió s egyéb aromás gyümölcsök és fűszerek. Ezek elkészítéséhez nincs más dolgunk, mint a gyümölcsöket megtisztítani, kimagozni, felönteni alkohollal, s legalább 1-2 hétig érlelni a keveréket. A legideálisabb, ha akár hat hétig is pihentetjük a párlatban vagy vodkában, ginben a gyümölcsöket, s ezután leszűrjük őket, s üvegezzük.
Nálunk idén narancslikőr készült.
Recept:
5 bio narancs héja
-1 darab fahéjrúd
-1,2 liter vodka
-1 darab vaníliarúd
-5 darab kardamom
-60 dkg cukor
-0,5 liter víz
Én rögtön dupla adagot készítettem. A narancsokat megmostam, majd zöldséghámozóval megtisztítottam, aztán a héjat egy nagy-nagy (5 literes) üvegbe pakoltam. Ezután belekerültek a fűszerek, cukor és végül a folyékony hozzávalók. Csodás, aromás italok készíthetőek így.
Az olajjal is hasonlóképpen járhatunk el, az olivaolaj remek kiegészítője lehet a fokhagyma vagy más tetszőleges fűszernövények, melyek benne áztatva teljesen kioldják magukból az íz- és illatanyagokat.
Mézben is készült már nálunk csipkebogyó, narancs, citrom, gyömbér, fokhagyma. A beteges, őszi időszak megmentője lehet a természet patikája, mely magas vitamintartalma mellett kiváló csemege is.
3.) Fermentált zöldségek
A fermentálás szó sokakat megijeszthet, s olyan hatást kelthet, mintha egy bonyolult konyhai szakszó lenne, ám szó sincs erről. A fermentálás köznapi elnevezése: savanyítás. Nincs is egyszerűbb módja a maradékmentésnek, mint hogy sós lével felöntve, üvegekben tároljuk őket. Ezeket igyekezzünk mindig idényzöldségekből és -gyümölcsökből készíteni. Ilyenkor, téli időszakban nagy sláger lehet a káposztafélék savanyítása, cékla, retek, hagyma, gyömbér, citrom. Nálunk most fermentálódik káposzta, kimchi, zellerszár és vegyes karfiolos savanyúság is.
Recept:
-tetszőleges zöldség (pl. káposzta)
-hagyma
-birsalma
-jódozatlan só
-víz
-babérlevél
-bors
-köménymag
(a fűszerek tetszőlegesen variálhatóak)
Felvágjuk vagy reszeljük a zöldséget. Belerakjuk tetszőleges méretű üvegbe, s hozzáadjuk a fűszereket. Egy lábasban forralunk vizet, literenként egy kanál sót adunk hozzá (kb. 20 g, így lesz 2%-os sóoldatunk), s miután kihűlt az oldat, felöntjük vele a zöldséget. Körülbelül 10 nap alatt savanyú lesz a zöldség, például a káposzta ilyenkor már roppanósan ugyan, de fogyasztható, a karfiollal viszont érdemes kivárni a három hónapot is akár.
Nemcsak azért szuper ajándék, mert a finom savanyúságot mindenki szereti, hanem a tejsavas erjesztés rendkívül jó hatással van az emésztésre is, és segíti a bélbolyhok és bélfal munkáját.