Ahány ország, annyi szokás – a teakultúra szépségei (2. rész)

Chai, az indiai teaszertartás

A Himalája déli lejtőinél fekvő indiai állam nevét sokan leginkább teájáról ismerik. Ezért nem is csoda, hogy egyike a „teanagyhatalmaknak”. A chai, más néven masala chai, egy fűszeres fekete tea gyömbérrel, kardamommal, fahéjjal és fekete borssal. A pontos recept régiónként és egyénenként is változhat. A chait gyakran utcai árusok kínálják, és alapvető italnak számít Indiában.

Hogyan készítsük el?

1. Főzzünk egy fazékban fekete teát, lehetőleg a szálas fajtából. Ha felforrt, vegyük ki belőle a teafüvet, majd fűszerezzük babérlevéllel, kardamommal, szegfűszeggel, fahéjrúddal, gyömbérrel és csillagánizzsal.
2. Öntsünk hozzá egy kevés tejet, és forraljuk fel újra. Szűrjük le. Ha kissé kihűlt, ízlés szerint adhatunk hozzá egy kevés mézet vagy barna cukrot.

Yerba Mate (máté tea), az argentin teaszertartás

A yerba mate magyar fordításban máté tea egy hagyományos dél-amerikai tea, amely különösen népszerű Argentínában. Az Ilex paraguariensis vagyis máté növény leveleiből készül, és általában egy kivájt tökből, matenak nevezett edényből fogyasztják, egy fém szívószálon keresztül, amelyet bombillának hívnak. A tea keserű és hasonló hatással bír, mint a kávé. Argentína nemzeti szimbólumának tekintik. Tartozik hozzá egy etikettszabály is: csak fogyasztás után illik megköszönni. Az első korty után illetlenségnek számít.

Hogyan készítsük el?

1. Töltsük meg egy mate edényt körülbelül félig yerba mate levelekkel. Az edényt egy kicsit meg kell dönteni, hogy a levelek egy része az edény egyik oldalára kerüljenek.
2. Forraljunk fel vizet, majd hagyjuk egy kicsit hűlni (kb. 70-80 °C-ra). A vizet öntsük a yerba mate levelekhez, a másik dőlt oldalra, hogy a levelek ne égjenek meg. Fogyasztásához használjunk fém szívószálat.

A török teaszertartás

Sokak számára ismertebb lehet az úgynevezett török kávé, azonban az országban a tea sokkal közkedveltebb. A törökök teakultúrája a mindennapi életük szerves része. Felmérések szerint egy török ember átlagosan 1300 csésze teát iszik meg évente. Ez napi 3-4 csészét jelent. A tea elterjedése a Török Köztársaság megalapítójának, Mustafa Kemal Atatürknek köszönhető, mivel miután drága lett a kávé beszerzése, egy egyszerű megoldást talált ki:igyanak helyette teát, hiszen azt még importálni sem kell. A teát általában egy kis edényben, a çaydanlıkban főzik, és kis poharakba, fincanokba öntik. A tea jellemzően fekete, és gyakran kínálnak mellé egy pohár vizet és török édességet, a lokumot. A tea fogyasztása a vendégszeretet szimbólumának számít. Vendég érkezik a házhoz? Azonnal teát szolgálnak fel. Egy vevő gondolkodóba esik vásárláskor? Az üzlet tulajdonosa szinte biztos, hogy teát kínál.

A török tea egyfajta fekete tea, amelyet egy török növény oxidált leveleiből készítenek. Többek között az különbözteti meg más teafajtáktól, hogy a Törökországban termesztett Camellia Sinensis növényeken nem használnak növényvédő szereket. Ez azt jelenti, hogy mentes a mesterséges vegyi anyagoktól. Közkedveltek még az instant török teaporok is, melyek közül a rózsa ízesítésűt tudom ajánlani.

Hogyan készítsük el?

1. Tegyünk egymásra két teáskannát, és helyezzük őket a tűzhelyre. Az alsó kannába töltsünk vizet. A felső, lehetőleg vékony porcelánkannába tegyünk csészénként 2 teásaknál teát, majd keverjünk hozzá pár csepp vizet.
2. Amint az alsó kannában levő víz felforrt, öntsük a felét a felső kannába. Hagyjuk 10 percig állni. Tálaláskor öntsünk a csészékbe fél rész teasűrítményt és fél rész vizet. Cukrozzuk ízlés szerint.

Marokkói mentatea-szertartás

Marokkó a világ egyik legnagyobb zöldtea-importőre, mintegy 40 000 tonnával évente. Fűszeres teájuk friss mentából, kínai zöld teából és sok cukorból készül. Díszített fémkannában szolgálják fel. Jellemzően a forró teát a lehető legmagasabbról töltik kis, színes csészékbe, hogy az ital egy kicsit lehűljön, és habosodjon.

A mentatea elkészítése és felszolgálása Marokkóban művészeti formának számít, és minden család a saját receptjét használja. Egyesek a mentateát verbénával , ürömvirággal vagy egy kis rózsa- vagy narancsvirágvízzel finomítják. A mentatea náluk a vendégszeretet jele.

A vendég általában három poharat kap, mert a marokkóiak e mottó szerint iszák a teát:

„Az első pohár keserű, mint az élet,
a második erős, mint a szerelem
a harmadik pedig szelíd, mint a halál.”

Hogyan készítsük el?

1. A zöld teát először forró vízzel felforraljuk. Így jön létre a keserű főzet, amelyet Marokkóban a „tea lelkének” is neveznek. Egy másik edényben a vízbe zöld tealeveleket teszünk, majd néhány perc múlva friss mentával, a főzettel, valamint sok cukorral összekeverve felforraljuk. Ezt a keveréket úgy keverjük össze, hogy a teát többször átöntjük a kis poharakba, majd visszaöntjük a kannába.
2. Ezt a rituálét érdemes akár ötször is megismételni, hogy a teáspoharakban tea- és cukorhabréteg képződjön.

Darye, a dél-koreai teaszertartás

A darye szó „teázási etikettnek” fordítható. A koreai történelem során a darye-etikett számos változáson ment keresztül. Voltak idők, mikor egyaránt élvezhette a nép és a legmagasabb körök is. Más időkben, mikor a teatermelés és -fogyasztás csökkent, a teakertek fennmaradását csupán néhány apró, buddhista templom garantálta.

A koreai teaszertartás az évszakokhoz igazodik, és a felhasznált kerámiák és fémeszközök stílusa is ezek szerint változik. A koreai teázás központi eleme a könnyed és természetes koherencia. Kevesebb a formális rituálé, és nagyobb a szabadság és kreativitás, amellyel a teák élvezetéhez állnak. A koreai teaceremónia az egység és barátság szimbóluma, és az emberek gyakran órákig ülnek együtt, hogy élvezzék a teát és egymás társaságátt.

Hogyan készítsük el?

1. Készítsünk elő egy ddukbaegi edényt, friss zöld teát és vizet. A víz hőmérséklete ideális esetben 70-80 °C körüli legyen.
2. Töltsük meg a ddukbaegi edényt vízzel, majd melegítsük fel faszén tűzhelyen (nyugodtan lehet hagyományos tűzhelyen is). Amikor a víz eléri a megfelelő hőmérsékletet, adjuk hozzá a zöld teát, és hagyjuk állni 2-3 percig, hogy a tea kioldódjon.
3. Öntsük a kész teát csészékbe, és tálaljuk hagyományos koreai édességekkel, mint például yakgwa vagy songpyeon, hogy teljes legyen az élmény.

Mint olvashattuk, a teázás nyilvánvalóan nem túl bonyolult folyamat, ennek ellenére szép, és kultúránként változó. Mindenképpen érdekes élmény megismerni, megízlelni a különböző kultúrák különböző teázási szokásait, teafajtáit. A tea összehozza az embereket, ápolja az egészségünket, és kiváló társ a hideg, őszi napokon.

A végére pedig egy kis almatea-recept, hogy reprezentálja a szerkesztőségünket! (És még zero waste is!)

Hozzávalók:

• 6-7 db alma héja
• 2 db fahéjrúd
• 1 db citrom
• 8-10 szem szegfűszeg
• ízlés szerint cukor

Elkészítés:

1. A lehámozott alma héját egy fazékba.
2. A megmosott citromot felkarikázzuk, és a fűszerekkel együtt az almahéjhoz adjuk. Felöntjük vízzel (kb. 1,5 liter, ez el is lepi) és addig forraljuk, míg az almahéj összeesik.
3. Leszűrjük, és kész is az isteni almatea! A hámozott almával találhatjuk.