Ha húsvét, akkor locsolkodás. Ha locsolkodás, akkor tojás. Ha tojás, akkor csoki. Ha csoki, akkor pedig csokinyuszi. A csokinyuszi mára alapvető kelléke lett a húsvéti ünnepeknek. Nincs olyan bolt, amely ne kezdené már egy hónappal az ünnepek előtt árulni a cuki kis édességet.
Hogyan vált húsvéti szimbólummá a nyuszi?
A nyulakat már az ókorban a termékenység és az újjászületés szimbólumának tekintették. A húsvéti nyúl eredete egy germán legendához köthető. A legenda Osterhareről szól. Osterhare egy mitikus nyúl, aki tojásrakásáról volt híres. A gyerekek minden évben különleges fészkeket készítettek a számára, hogy tojásokat rakhasson bele, és sárgarépával kedveskedtek neki. A húsvéti nyúl fogalma a 18. században, a német bevándorlók legendája révén vált népszerűvé az amerikai kontinensen is. Ahogy Osterhare mítosza terjedt, úgy változtak a részletei is, például hogy pontosan mit is hagy a nyúl a fészkekben. Így született meg az a húsvéti szokás, amit ma ismerünk, a tojásvadászat.
Honnan származik a csokinyuszi?
Feltehetőleg maga a csokinyúl is egy német származású találmány lehet, hiszen a legenda is Németországból ered. A csokinyúl „őrület” egy pennsylvaniai gyógyszertár-tulajdonos, Robert L. Strohecker nevéhez köthető, aki a 19. század végén üzlete reklámozására egy öt láb magas (kb. másfél méteres) tejcsokiból készült nyulat állított ki. Innentől kezdve a csokinyúl világszerte a tavasz egyik legkedveltebb édességévé vált.

A csokoládégyártó sorok forradalmi technológiája először Svájcban indult útnak. Az 1870-es években Henri Nestlé által kifejlesztett porított tej lehetővé tette az első kereskedelmi forgalomba hozott tejcsokoládé-szeletek létrehozását. 1879-ben pedig Rodolphe Lindt feltalálta a konsírozó gépet, amely egyenletesen oszlatja el a csokoládé textúráját, ízét és aromáját. Ennek köszönhetően az édesség tömeggyártásra is alkalmassá vált. Ahogy a csokinyuszik népszerűsége nőtt, úgy fejlődött a gyártásuk hatékonysága is, az egészen tömör nyuszitól kezdve a mai üreges változatig.
A becslések szerint ma már világszerte évente mintegy kilencvenmillió csokinyuszit gyártanak csak húsvét alkalmából. Ez hatalmas mennyiség elegendő lenne arra, hogy minden embernek legalább egy csokifül jusson.
Hogyan készülnek a csokinyuszik?
A csokinyuszi elkészítéséhez először olvasztott csokoládét öntenek egy nyúl alakú öntőformába. Ezután a formát megrázzák, hogy eltávolítsák a levegőbuborékokat, majd forgatják, hogy a csokoládé egyenletes, vékony rétegben fedje a forma belső falát. Miután a csokoládé lehűl és megszilárdul, a formából kikerül a kész nyuszi, amelyet ezután csomagolnak és értékesítenek. A nagy gyárak ezt a folyamatot gépekkel végzik, míg a kisebb műhelyek kézzel.
Mekkora a világ legnagyobb csokinyuszija és mennyibe kerül a legdrágább édesség?
A valaha készült legnagyobb csokinyuszit 2014-ben Brazíliában, a Chocofest nevű rendezvényre készítették. Ez az óriási nyuszi több mint 3600 kilogrammot nyomott, és több mint 4 méter magas volt. A világ legdrágább csokinyusziját egy európai mesterszakács kézzel faragta, és az ára 49 000 dollár, a szemeit pedig 1,7 karátos gyémántok díszítik.
