Pár éve távolabb tekintettem a mainstream zenétől „Lássuk, mi minden van a híres előadókon túl!” címszó alatt. Ennek jegyében találtam rá a post punk, goth, doom és black metal műfajokra. Alapvetően valami mást, valami egyedit keresek a zenében, ami semmihez sem fogható – ezt tettem először külföldi zenekaroknál, az utóbbi időben pedig magyar vizekre eveztem.
Noha már korábban is találkoztam a Thy Catafalque nevével – legtöbbször a Google dobta ki cikkajánlókban -, nem tulajdonítottam neki nagy figyelmet. Viszont egy idő után nem hagyott nyugodni a tudatlanságom a témában; ugyan mi lehet ez, hogy ilyen sokszor szembetalálom magam a nevével?
Műfaját tekintve a black metal az 1990-es években keletkezett, és először az emberek túlnyomó részében negatív érzéseket keltett, mivel szélsőséges nézetek és sátánizmus voltak a jellemzői. A későbbiekben azonban nagyon sok ágazata alakult ki; a karcos hangzás, erőteljes dobok és pergő gitárok hangja megmaradt, az eszmeiség változott. Sokak számára ez a mai napig egy nagyon szélsőséges és kettős műfaj, amiben bizonyos értékek nem férhetnek meg egymás mellett, annyi viszont biztos, hogy a black metal nem a rádióba és mainstream vonalakra való zene.
A Makón alapított Thy Catafalque Kátai Tamás nevéhez fűződik, aki nagyon sokszínű feladatokat lát el a zenekar életében, többek között a kreatív feladatokat és dalszövegírást is. A formáció korábbi tagja Juhász János, aki 2011-ben távozott az együttesből.
Az 1998-től napjainkig aktív Thy Catafalque-t nehéz lenne bekategorizálni; az első albumok a black metal jegyeit hordják magukon, később egyértelműen más megoldások is helyet kaptak a repertoárban a kemény dobok és gitárriffek után, mint a női vokál, hegedű, szintetizátor, citera és trombita. Az avantgárd metál és/vagy atmoszferikus black metal talán elég jól fedi a műfaji sokszínűségét – a természeti képek és a táj arculatának lefestése a zenei hangzással egyedi hangulatot teremt. A magyar népzene hatása figyelhető meg a dalszövegekben – és ha már szövegek, nem lehet szó nélkül hagyni Kátai zsenialitását dalszövegírás tekintetében, amiket akár irodalmi szempontból is lehet értelmezni. Holdak és mezők cím alatt adták ki valamennyi dalszövegét, illetve egy önálló verseskötete is megjelent Távolodó, távolodó címmel.
A legújabb album, a 2024-es XII: A gyönyörű álmok ezután jönnek immár a tizenkettedik a sorban. Tizenegy dal található rajta, és mindegyik más hangulatot hordoz. Összesen húsz előadó vett részt a dalok megalkotásában.
A Piros kocsi, fekete éj című számmal kezdődik az album, ahol a tiszta ének éles kontrasztban áll az erős hangzással, mégis nagyon jól kiegészíti a kettő egymást. Itt is, akárcsak az albumon később megjelenő Világnak világa, illetve Nyárfa, nyírfa számoknál megfigyelhető a népzenéből merített szöveg, ami igazán egyedivé teszi a lemez arculatát.
Más dalok, mint a Mindenevő és Vasgyár hozza a sötétebb hangulatot, amit a black metaltól vár az ember.
Két feldolgozás is hallható; a Lydiához a Sebő együttestől, a Babylon pedig az Omegától.
A címadó A gyönyörű álmok ezután jönnek közben az az érzésünk támad, hogy valóban a mi kezünkben van a sorsunk, és tényleg jönnek még azok a bizonyos gyönyörű álmok, amikre talán megéri várni…
A Thy Catafalque vérfrissítőnek és forradalminak számít a magyar underground zenei színtéren. Mind szövegileg, mind hangszerelés ügyében egyedi hangzást kelt, egyfajta esztétikai szinten is teljesen megkapó. Zenéjét pedig nemzetközi szinten is elismerik, idén Magyarországon kívül Franciaországban, Litvániában, Romániában és Belgiumban is koncerteznek.
Kövess minket
Minden jog fenntartva © 2022