Mi magyarok mindig is büszkék voltunk a történelmünkre. Nemzetünk királyairól, uralkodóiról számtalan mű - dráma, vers, regény - született. Talán néha-néha ott motoszkált a fejünkben, hogy mi lenne, ha Magyarországot újból királyok irányítanák. Esetleg valaki felbukkanna azt állítva, hogy ő egy eltitkolt Árpád-házi leszármazott, és visszaköveteli a trónt. Mégis, hogyan reagálnánk? Hinnénk neki? Visszakapná a trónt? Ott helyben arcon röhögnénk?
A Nobel-díjas Krasznahorkai László 2024-ben megjelent regényének főhőse pontosan egy ilyen szituáció középpontjában találja magát. Hiszen a majdnem kilencvenkét éves Kada József, vagyis Józsi bácsi egy eltitkolt Árpád-házi leszármazott. Bár egy ilyen nagy és nemes család sarja, ő ezt nem híreszteli. Elrejtőzve él egy hegy mellett fekvő picinke faluban. Lakcíme állítólag Egerlovászi, Táncsics Mihály utca 23/d, azonban a kis falucska közel sem Egerlovászi. Háza a hegyen van, és egyetlen lakótársa, a regény címadója, Zsömle kutyája.
Józsi bácsi a mai Magyarországon élő falusi idősebb generáció egy kitűnő példája. Természetesen azért eltérő az általános elképzeléstől, hiszen mégiscsak egy trónörökösről van szó. A falubeliek „fürgeembernek” nevezik őt. Kedvenc időtöltése, hogy a völgyben lemenő napot nézi kispadján ülve Zsömle társaságában. Ott spórol, ahol tud. Van egy kis sparhertje, de ő nem rak a tűzre már, hanem egy elektronikus rezsót használ spórolás céljából. Reggelije általában egy kis kenyérke friss tejjel.
A falu lakói is jól szemléltetik egy ilyen környezet életét. Érdekesség, hogy a polgármester szlovák származású, pedig nagyjából busszal egy órányira lehetünk a fővárostól. A falu lakói közt megismerhetjük Józsi bácsi szembeszomszédját, Jenőt, aki a bort méri a településen, és rendszeresen ír panaszt a községi hivatalnak. Ezen kívül megjelenik egy román, kissé furcsa nő, a Hirnyákné, aki miután sógorát, bolondtonit lecsukják gyújtogatásért, a friss tejet hordja Józsi bácsihoz.
A regény szereplői közt felbukkan az író névrokona is, a dalnok Krasznahoraki László, aki a Krasznahorka büszke vára című nótával belopja magát Józsi bácsi szívébe. A szerző Vajon pályakezdő önmagát akarta megjeleníteni? Vagy csupán egy kis easter egg az olvasók számára? Ezt már mindenki döntse el maga. Annyit viszont kijelenthetünk, hogy Józsi bácsi biztatása a dalnok sikertelensége látva bármely fiatal művészbe lelket önthet. Szólhat ez minden kezdő alkotóhoz, aki még nem találta meg közönségét:
- „nincs meg bennük, tudod, fiam, nincs meg az, ami a műélvezethez kell, nem annyira muzikálisak, na ezt ne vegyed a lelkedre, ezek, utalt a többiekre, inkább a jól ismert régi nótákat szeretik, de te csak csináld, fiam, egyszer majd felnőnek ők is a te zenédhez.”
Józsi bácsi nyugodt falubeli élete akkor borul fel, amikor idegen látogatók jelennek meg házánál. Állításuk szerint rájöttek az öregúr titkára, miszerint ő a magyar trónörökös. Főhősünk először nem örül váratlan vendégeinek, később azonban rendszeressé válnak ezek a találkák. Józsi bácsi már örömmel mesél nekik múltjáról, családja eredetéről, régi nagy szerelméről, Szeleczky Zitáról. Rendszerint borral és kávéval kínálja őket, de kizárólag a jól megszokott kotyogós kávéval. Józsi bácsi és követői úgy gondolják, hogy IV. Béla és Dzsingiszkán leszármazottjaként Árpád-házi I. József néven igényt tarthat a magyar trónra. Az ügyért lépéseket is tesznek, hol békéset, hol kissé drasztikusabbat. Józsi bácsi követői közt akad olyan is, aki addig nem hiszi el a meséit, sem azt, hogy valóban trónörökös lenne, míg nem saját kezűleg talál rá bizonyítékot. Az országot megreformálni vágyó csoport „vezetőjével” egészen odáig eljut, hogy Józsi bácsi az Elnök egy megbízottjával is találkozhat, már-már úgy tűnik, hogy a felső körök is elhiszik, amit állít, de egy váratlan fordulat következtében letartóztatják őket.
Krasznahorkai kétségek közt tartja az olvasót azt illetően, hogy Józsi bácsi tényleg Árpád-házi leszármazott, vagy csak egy őrült idős ember. Kizárólag rajtunk múlik, mit hiszünk el. Annyi bizonyos, hogy Józsi bácsi, amíg tud, kitart a mellett, hogy megilleti őt a magyar trón. Tragikusba forduló sorsa során mindig ráakad egy - két királyhitű igaz emberre, akik megpróbálják segíteni, és persze hű Zsömléje is mellette áll. De ez vajon elég a happy endhez, vagy Józsi bácsit eléri a végső, magányos hitehagyottság?
A szerzői írói stílusa a rendszeres olvasói számára bizonyára már nem ismeretlen, egy új olvasót azonban a könyv olvasásának kezdetekor kicsit meghökkenthet, hiszen Krasznahorkai ezen regényét is jellemzi a tagolatlanság. Így olvasás közben mindenki arra van utalva, hogy maga tagolja mondatokra a szöveget. Ez azonban az első fejezet után, mikor már rááll az ember agya, nem jelent gondot.
A humor és az alpári beszólások sem kerülik el a regény lapjait, tehát nem egy gyerekeknek íródott mű. Mondhatni, hogy az erős magyar nemzeti tudat paródiaként ékeskedik, hiszen Józsi bácsi követői már-már megszállottan, felfegyverkezve esnének neki a magyar trón megszerzésének. Felmerül a kérdés, hogy vajon sikerrel járnak? Trónra léphet Árpád-házi I. József, vagy örök homályba merül?
Krasznahorkai regényét D.J., vagyis Daka József emlékére ajánlja. Ebből adódik, hogy az író főhőse nem csak egy légből kapott mese. Daka József története ihlette, aki azzal vált híressé, hogy 2009-ben bejelentette trónigényét, és azt állította, származása az Árpád-házig vezethető vissza. Álláspontja azonban nem talált támogatásra. 2016. június 17.-én hunyt el kilencvenhat éves korában.
Kövess minket
Minden jog fenntartva © 2022