Apukám nagyon szereti azt a viccet, amiben a jó pap sírjára a “befejezte tanulmányait” feliratot vésik. Ezzel nem sikerült éppen tanulásra ösztönöznie, viszont a szemlélete velem maradt. Beszámolómban a szakmai Erasmus mobilitásban való részvételre szeretnélek ösztönözni titeket 7 napos márciusi mobilitásom bemutatásán keresztül, amit Lettországban töltöttem projektmenedzsmentet tanulva (mivel olyan jól nem tudok viccet mesélni, mint apukám).
A Project Management: Cookbook képzést a lett RED nonprofit szervezet hirdette meg, akik egy, a lettországi egyetemeken használatban lévő, kétezres évek közepén kifejlesztett projektmenedzsment elméletüket frissítették és igazították a modern kihívásokhoz. Az elmélet azt állítja, hogy a projektmenedzsment olyan, mint egy közös konyhai főzés. Mivel a konyháról Balzactól kölcsönzött tudományom van (tehát horribilis és leginkább semmilyen), és mivel fontos hídnak tartottam a munkámban ilyen jellegű ismereteket, az infopacket elolvasva jó korán, már januárban/februárban jelentkeztem a képzésre a Tudatos Ifjúság partnerszervezetnél.
A képzésen 4-4 lett, bolgár, olasz, portugál, belga, spanyol és magyar résztvevő vett részt különböző korcsoportokból és eltérő projektekkel, szakmai háttérrel. Az intenzív képzés március 26-tól április 03-ig tartott egy vidéki helyszínen Drusti közelében, Lettország keleti részén. Mivel a tavalyi tavaszt szintén Skandináviában és a Baltikumban töltöttem, mindenképpen úgy alakítottam az érkezést, hogy egy nappal hamarabb érkezzem. Rigai találkozási helyszínünkre már a főváros nosztalgikus benyomásaival akartam megérkezni.
Az utazást Szalai Zita, a magyar partnerszervezet szakmai igazgatója szervezte meg számunkra, indulás előtt ezenkívül utazási biztosítást is kellett kötnöm.
A Project Management: Cookbook képzés felépítése elméleti szekciókra, csoportfeladatokra és „energizerekre” (rövid, ice-breaker célú kinetikus feladatok, melyek gyermekek nonformális oktatásában, táboroztatásában is hasznossá válhatnak) épült. Ezeket árnyalták drámapedagógiai, pénzügyi, pitch és a Belbin tesztre épülő kérdőívek is. Minden képzési nap első és utolsó programja egy morning circle és záróreflexió volt (bár én ezekhez nem vagyok hozzászokva, így elég cringe válaszokat adtam rá). A képzés célja a lett szervezet projektmenedzsment elméletének gyakorlatba ültetése, ezenfelül már a hét folyamán elkezdtük szervezni a mobilitást követő budapesti záróesemény feladatait.
A zsúfolt programban a 2. nap estéje volt az első valódi közös projektünk, ami egy low-budget, 32 fős vacsora elkészítése volt.
A 3. napon divatbemutató-szimulációban vettünk részt, ahol 25 perc alatt szabászati cafadékokból és a kreativitásunkra hagyatkozva kellett olyan táskát alkotnunk partnerünknek, ami kifejezi a személyiségét.
A feladatok során a délelőttökön tanult elméleti pilléreket gyakoroltuk, mint a profilalkotás egy projekt tervezésében, vagy a projektek örökös alapproblémái (time – quality – resources).
A mobilitás alatt egymással is sikerült jobban megismerkednünk, így értékes kulturális és szakmai tapasztalatcserére is sor került. A szervezető csapat (Laura, Santa, Amanda, Robcis és Linda) tekintettel voltak tapasztalatainkra és képességeinkre is, ezért a projekt utolsó napján a pénzügyekben és marketingben hozzánk képest tapasztaltabb belga csoport is megosztotta velünk történeteit és tanácsait a forrás- és szponzorkezelés ügyében. Szintén az ő kezdeményezésük volt a Wall of Love borítékfal is, ahová pozitív üzeneteket írtunk egymásnak a képzés ideje alatt.
A mobilitásról jó benyomásokkal és barátságokkal távoztunk, a magyar csoporttal pedig még egy záróesemény lebonyolítása is előttünk áll a következő hetekben. Számomra a projektmenedzsment gyakorlati fókuszú tanulásán túl a többiek kultúrájának megismerése és a különböző nézőpontok megfigyelése volt a legizgalmasabb. A differenciált korcsoport és partnerszervezetek következtében sokat tanultam társaimtól a kortárs portugál képzőművészetről, a belga projektmenedzselési mentalitásról és a marketing fontosságáról, egy nagyon érdekes, nosztalgikus művészeti látásmódot a balti művészetről, a spanyol és olasz felsőoktatásról. A 3. napon ellátogattunk Cesisbe, a lettek egy kedvelt történelmi városába, így az egyhetes utazást követően a lett vidéket és kultúrát is sikerült jobban megismernünk.
A képzést követően kihasználtam az Erasmus adta lehetőséget és egy további napot Vilniusban töltöttem, ameddig várakoztam a YouthPass igazolásom kiállítására és feldolgoztam az azt megelőző 7 napot.
Összegezve az elmúlt hetet és a mobilitás élményeit, az Erasmus szakmai képzést mindenkinek javasolni tudom, aki olyan készségeket szeretne elsajátítani és a környezetében, munkájában kamatoztatni, amelyekre nem feltétlenül épül formális oktatási forma és nincs lehetősége Erasmus szakmai gyakorlat vagy tanulmányi mobilitás keretében az érdeklődésének megfelelő területen tanulni.
(A szakmai mobilitások lebonyolításával Európa-szerte nonprofit szervezetek foglalkoznak, amelyek gyakran a közösségi médiában hirdetik meg először képzéseiket –ahogyan én is rátaláltam–, így érdemes követni ezeket a fejleményeket és szervezeteket.)
English version:
Study blog entry #1: Pathways in the universe of Erasmus training courses
My father really likes the joke which states that the tombstone of the proper monk tells: “he finished his studies”. He hasn’t motivated me to study with this pearl of wittiness, however its philosophy remained with me. In this informal report, I would like to introduce the opportunity of Erasmus training courses through my own experience. I articipated in the “Project Management: Cookbook” training course between 26/03/2026 and 03/04/2026 in Drusti, Latvia.
The “Project Management: Cookbook” mobility was organized by RED NGO, located in Riga, Latvia. Since they have worked with groups in the field of non-formal education, they welcomed their own project-management theory taught in some Latvian universities, which was needed to be adapted to the new challenges of the sector. The aim of our mobility was to practice the up-to-date version of this theory by treating project management like cooking in a kitchen. Due to my Balzac-based culinary knowledge, I took the opportunity to apply for the training course via Tudatos Ifjúság Alapítvány (Hungary) back in January/February 2026 securing my place in this project.
The target audience of the training course was European young representatives of non-governmental organisations. Together with 4-4 people we represented Bulgaria, Spain, Belgium, Italy, Latvia, Portugal and Hungary from varying levels of experience in project management. The intensive course was organised from the 26th of March, but personally I arrived a bit earlier because I wanted to explore the sights of Riga before one massive week of studying material in Drusti, eastern rural municipality of Latvia. I wanted to arrive at our meeting point with the nostalgic expressions of the Baltic Spring and the museums of the Latvian capital city.
The structure of the Project Management: Cookbook training consisted of theoretical sections, group tasks and energizers. It was also coloured with pieces of drama pedagogy and financial activities as well as a creative pitch-creating tasks and questionnaire of the Belbin test. Every training day began and ended with a morning circle and closing reflexion, when we did mood check and created a safe space to discuss the overall daytime activities. (As I wasn’t used to them, I usually gave cringe answers tho.) The aim of the mobility was the practice of the RED’s project management theory, moreover we started to organise the closing event in Budapest with the Hungarian team followed by the training.
Our first real inclusive program-element of the well-scheduled program happened on the second day: creating a low-budget dinner for 32 people.
On the 3rd day, we participated in a fashion show simulation, where we had to prepare designer bags within 25 minutes from leftover clothes based on the persona and characteristics of the participants.
During the tasks, we praticed key pillairs of mornings’ theory sessions, such as creating personas in project planning or solutions of projects’ common problems (time – quality – resources).
At the end of the mobility, we not only managed to get to know each other better, but a valuable cultural and professional exchange of experiences also took place. The organizing team (Laura, Santa, Amanda, Robcis and Linda) took into account our experiences and skills, so on the last day of the project, Arno (from Belgium) and Lelda (from Latvia) shared their stories and advice on resource and sponsorship management with the rest of us. The Belgian team also initiated the Wall of Love, where we wrote positive messages to each other during the training.
Kövess minket
Minden jog fenntartva © 2022