Versválogatás

Hozzám

Átviszlek oda.
Kérdezhetnéd hova,
de néma a lelked
és nincsen tested.
Szó szerint
megérint
hiányod árnyék formájában
az idő nem létező órájában.
És a végtelen hosszú terek,
mint szememben az erek
törnek oda
ahova
átviszlek.
Metaforákban viszlek.

Nálam

Egy metafora belsejében élek.
A belső hang után a csend a lélek.
A tűz valóság és plazma,
az árnyék poshadt massza.
Repedjen a jelen,
az idő elem
fraktálok múltjává.
Gyáván
fut előlem az idő és nem érem utol,
ha magam is futok.
Szürke pillanatban a szellem fázik,
a félig szívott cigicsikk az esőben ázik.