A szilveszteri tűzijáték margójára

Hamarosan elérkezünk a 2021-es év utolsó napjához. Ezen jeles esemény alkalmából a hagyományoknak megfelelően világszerte hatalmas tűzijátékkal, néhol petárdázással ünneplik az újévet. A rövid, csupán pár percig tartó látványos műsor lenyűgöző élményt nyújt, mindazonáltal a környezetvédők és az állatbarátok már hosszú évek óta hangsúlyozzák, hogy fel kellene hagyni ezzel a környezetszennyező, az élővilágot kiemelten veszélyeztető szórakozással. Tagadhatatlanul gyönyörű, káprázatos jelenség az égbolton megjelenő szín- és fénykavalkád, ennek ellenére nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett, hogy ez az őrülten jó mókának tűnő durrogtatás nemcsak a bulizásról, hanem a természet, valamint a saját egészségünk károsításáról is szól.

A pirotechnikai eszközök egészségi kockázataival a legtöbben tisztában vannak, mégis évről évre hallunk az általuk okozott tűzesetekről, balesetekről és súlyos sérülésekről. Nem is gondolnánk, de a tűzijátékok valójában nem a robbanásukig, s az ebből adódó füstfelhő elillanásáig maradnak velünk, épp ellenkezőleg, hatásuk hosszú távon érezhető. Különféle vegyi anyagok mérgező keverékét bocsátják ki, így azok rendkívüli mértékben szennyezik a levegőt.

A tűzijátékokban különböző fémek találhatóak, amelyek azok színezőképességét adják. Az egyes árnyalatokért más és más vegyület felel, s feladatuk végén nem égnek el, hanem összetevőikre bomlanak. A robbanást követően a levegőbe kerülnek, emiatt megnövekszik a szállópor-koncentráció, ami légszennyezettséghez vezet. Ezek az apró szilárd részecskék szabad szemmel láthatatlanok, viszont súlyosbítják az asztmát, hozzájárulhatnak légzőszervi és keringési megbetegedések kialakulásához. A részecskék levegőben maradási ideje több tényezőtől is függ, ugyanis az erős szélnek és esőnek köszönhetően gyorsabban tisztul meg a levegő. Ezek később visszahullnak, és beivódnak a földbe, szennyezve így a vízforrásokat, illetve a termőtalajt. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) szerint 2016-ban a tűzijátékok 5000 tonna (10 mikronnál kisebb átmérőjű) részecskét generáltak csak Németországban. Ez a mennyiség a járművek éves részecskekibocsátásának körülbelül 17 százalékával egyenlő.

A tűzijáték az állatokat viseli meg leginkább. Hallásuk érzékenyebb, így a pirotechnikai eszközök okozta robbanások sokkal jobban megterhelik őket. A szilveszteri időszakban sok házi kedvenc szökik el otthonról, kerül az utcára, mivel félelmükben elszaladnak, pánikszerűen futnak át a kerítéseken, és van, hogy soha többé nem kerülnek elő. Az éles hangok, az erős fények és az ijesztő durranások félelmet, stresszt, pánikot válthatnak ki bennük, s akár sokkos állapotba is kerülhetnek. A vadon élő állatok megrémülhetnek, futásnak eredhetnek, kirepülhetnek a fészkükből, fának, épületnek ütközhetnek, vagy csak egyszerűen a hanghatások következtében szívrohamot kaphatnak, amely miatt végül elpusztulhatnak.

A szilveszteri durrogtatás az állatok rémálma. Nagyszüleimnek két kutyája van, mindkettő másképp viseli az újévi köszöntőt: az egyik a füle botját sem mozdítja, míg a másik számára hatalmas trauma, rémületében elbújik a pincében, s ki nem merészkedik onnan egészen reggelig. Az én kutyám szintén félénk, s inkább mélyen meglapul a házában.

A tűzijáték a környezetre is káros, hiszen több ezer tonna felesleges szemét termelődik. A települések, a zöldterületek szilveszter után tele vannak pirotechnikai hulladékkal. A tűzijátékok megmaradt csomagolásait, kellékeit, anyagait gyakran hátrahagyják, szétszórva az utcán, a parkokban, az utak mentén, ahol azokat csupán hiányosan, vagy egyáltalán nem gyűjtik össze. A nehézfémeket tartalmazó, mérgező vegyszerekkel borított karton- és műanyagdarabok miatt a környezetszennyezés hosszú ideig fennáll.

Egy londoni kutatás két nagy fesztivált (Guy Fawkes-nap és dívali fényünnep) is vizsgált, ahol tűzijátékkal ünnepelnek. A tanulmány emelkedett szállópor-, illetve több nehézfém koncentrációját, emellett nitrogén-dioxid és kén-dioxid megnövekedett jelenlétét mutatta ki, amely gázok hozzájárulnak a savas esők kialakulásához, valamint az üvegházhatáshoz is. A tűzijáték robbanásakor szén-dioxid is keletkezik. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) becslése alapján a függetlenség napján (július 4.) történő tűzijátékozás körülbelül 50 000 tonna szén-dioxidot bocsát ki, aminek jelentős környezeti hatása van: ez hozzávetőlegesen 2700 hektárnyi leégett erdőterületnek felel meg.

Jelenleg is folynak a kísérletek a környezetbarátabb, az egészséget is kímélő tűzijátékok előállítását illetően, ugyanakkor a rendelkezésre álló, kevésbé szennyező alternatívák egyelőre nagyon drágák. A téma megosztja a társadalmat, azonban én úgy gondolom, hogy a természet, továbbá a magunk védelme érdekében a tűzijátékok és a petárdák használatának elhagyására van szükség.