A Diákhálózat hozzájárulását kéri adatainak a következő célokra történő felhasználásához:

Az Ön személyes adatait feldolgozzuk, és az eszközéről származó információkat (cookie-kat, egyedi azonosítókat és egyéb eszközadatokat) tárolhatunk, felhasználhatunk az oldal stabilitásának érdekében és megoszthatunk harmadik féltől származő szoftverekkel. Amennyiben ön nem szeretné, hogy az adatait bárkivel is megosszuk, kérem ellenőrize ezen ablak beállításait.

Technikai sütik

Ezek a sütik az oldal megfelelő működéséhez szükségesek, nem tartalmaznak személyes információt

Statisztikát kiszolgáló sütik

Szolgáltatásaink fejlesztése érdekében a Google Analytics szolgáltatást használjuk, amely névtelen információkat küld az Ön látogatásáról, valamint összesített adatokat gyűjt a látogatói szokásokról, amelynek köszönhetően szolgáltatásainkat napi szinten fejlesztjük.

Sütik kezelése Elutasít Elfogadom az ajánlott süti-beállításokat

Almacsutka

Szótlan tavasz, Körforgás

Rajtó Dávid J.

2022-06-16
1 perc

„Már csak az a csók, ami másnak, és mint
lehelet a lélek után.
Mint a nélküled a veled után.”

szótlan tavasz

Körtefavirág; fűszálak közt
pihen a lágyság.

Elengedni hagyni, a tavaszt.
Nélküled, egy üres üveg szürkület,
az ablak eltörik – fehértörés.
„Szélszőtte feketeség”
Virágok vagyunk!
Te főleg tulipán, de most sárga...
Sok a pitypang, méhecskék labirintusa ez.
Én darázs leszek aztán, egyszer még
és azóta.
Ilyen a folytonosság,
főleg
amelyik
szavadon szalad...

körforgás

Rólad mintázott sablonok:
Minden elfelejtett tavasz – újraköszönős –
bájában várakozás (mert vártál rám).
Azóta is ugyan, de még? Még meg merném kérdezni, ha nem tőled.
Már csak a sablon, mint mankó.
Már csak a szó, mint tört igaz.
Már csak az a csók, ami másnak, és mint
lehelet a lélek után.
Mint a nélküled a veled után.
Mint tavasszal a hó, egy ilyen tél után.
2022 van, és már nem sokáig,
mert most sziromra nem,
csak terád. Egy újabb sablonra?
Tudod, ez ilyen öntagadás, nálam,
de rólad.
Ilyenkor már csak
a lelketlen utánzók.