„Upendi maga a szerelem, ugye?”

A Valentin-nap köztudottan a szerelem ünnepe, de valóban hatékonyan tudjuk közvetíteni az érzelmeinket ezen a napon, vagy igaz lenne a szinglik lelkiismeretesen ismételgettet mondata, a „ha szeretsz valakit, szeresd minden nap, ne csak ilyenkor”?

Megünnepelni és éltetni a szeretetet gyönyörű elgondolás, ám ahogy körbenézünk, olyan, mintha egy disztópikus valóságba csöppennénk szívekkel és rózsaszín köddel körülölelve. Az már lényegtelen apróság, hogy sokan világugrás közben otthon felejtik a valódi érzéseiket.

Mind tudjuk, hogy a legfontosabb az ünnepben az, hogy minden ismerősünk elsárguljon az irigységtől, mikor „beszívezi” a posztolt képünket, mert márpedig a mi kapcsolatunk a legjobb, és mi vagyunk a legszerelmesebbek – tanúskodik róla mind a hat közös szelfi, a csokor rózsa, a csokoládé és a romantikus vacsora.

Említésre alig méltóak a (szerintem) elérhetetetlen elvárások. Valljuk be: a grandiózus gesztusokon kívül minden más csupán szánalmas próbálkozás – még egy instasztorihoz sem méltó. Ha ez az első, közös Valentin-napunk, akkor legyen eredeti és drága, ha pedig sokadik, hogyan is adhatnánk az előző évek csillogása alá? Ha mindez nem történik meg, egyáltalán szeretve érezzük magunkat?

Mindenkiből kiveszett volna a vidám szenvedély, vagy csak a külső világ nyomása követeli meg, hogy a látszat éljen előtérben, amint február 14-éhez ér a naptárunk? Szemmel láthatóan mindenki megfeledkezett gyermeki énjéről, aki végeláthatatlanul kántálta a szerelem énekét Rafikival, és türelmetlenül várta, hogy szerelembe essen – a mély érzéssel és valódi törődéssel együtt. Ellenben ma már senkit nem érdekel Upendi világában vagy-e vagy sem, a mérvadó, hogy mennyi pénzt költesz arra, hogy ezt a látszatot keltsd.

Ne is gondolj arra, hogy tudomást sem veszel az ünnepről, hiszen társadalmilag elvárt, hogy a legszerelmesebb és legboldogabb napod legyen ez, minden más esetben csak egy „utáló” vagy, aki véleményével akar kitűnni a tömegből. Csendesen és felhajtás nélkül szeretni egymást ugyanis tiszteletlenség, elvégre ha nem akarod világgá kürtölni a szerelmed, az nem is létezik. Az is lényegtelen, hogy éppenséggel az év minden más napján veszekszel a pároddal, ha Valentin-napkor képben van a virágcsokor és szív alakú csokoládé (ez mind kötelező), a kapcsolatod menthető – még akkor is, ha valójában nem létezik.

Remélem, készen álltok, hogy átlépjünk ebbe a minden évben ugyanabban a mókuskerékben sétáló illúzióba, és mind előkészítettétek a pénztárcátokat, ugyanis ha az nem ürül ki a nap végéig, rosszul csináljátok az ünneplést!