Érzelmi hullámvasút: a borderline személyiségzavar

Érzelmi hullámvasút: a borderline személyiségzavar

Május a mentális egészség hónapja mellett a borderline személyiségzavar tudatossági hónapja is, amikor külön figyelmet kapnak azok a kihívások, amelyekkel a BPD-vel élők szembesülnek. Ebben a hónapban kiemelt figyelmet fordítunk a megértésre, a támogatásra és a tudatosság növelésére, hogy csökkentsük a stigmatizációt, és elősegítsük az érintettek számára a segítségnyújtást.

Mi az, hogy személyiségzavar?

Amikor a személyiségzavarról hallunk, sokakban elsőre egy túlzó, filmszerű kép jelenik meg – egy pszichiátriai osztályon fekvő ember, aki kórházi ágyhoz van kötözve. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

A személyiségzavar egy komoly, diagnosztizálható mentális működés zavara, amely tartós és mélyen rögzült mintázatokat foglal magában – ezek az érintett személy életének számos területét megnehezítik.

A személyiségzavar lényege, hogy az egyén belső élményei és külső viselkedése tartósan eltér attól, amit a környezete vagy kultúrája megszokottnak tart. Ezek az eltérések jellemzően már kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban jelennek meg, és több területre is kihatnak, például az önmagukról, másokról és a világról alkotott képükre; az érzelmek megélésére és szabályozására; a kapcsolataik működésére, valamint a viselkedésük kontrollálására.

Mi az a borderline személyiségzavar (BPD)?

A borderline személyiségzavar (BPD) is a személyiségzavarok közé tartozik, és az érzelmek, kapcsolatok és az önértékelés instabilitásával jár. A BPD a személyiség fejlődésének egyfajta reakciója arra, amikor a személyiség fejlődése fiatalkorban, valamilyen komoly trauma vagy megrázkódtatás következtében megszakad vagy eltorzul.
Alapvetően kiskortól kezdve a személyiség (pszichológiai értelemben a belső működésünk, a személyes iránytűnk – gondolkodásmódunk, érzéseink és viszonyulásaink – kialakulása) elkezd fejlődni, de valami miatt – főleg elhanyagolás, trauma vagy más érzelmi sérülés – szétszakítja ezt a fejlődési folyamatot. Ekkor a személyiség struktúrája zavarossá válik, és az egyénnek saját magának kell újraépítenie önmagát, ami gyakran következetlen vagy fájdalmas minták mentén történik.

A BPD-vel élő emberek rendkívüli érzelmi hullámzásokat tapasztalnak: érzéseik intenzívek és gyorsan változnak. Ez sokszor szélsőséges gondolkodáshoz vezet – az illető vagy teljesen jónak, vagy teljesen rossznak látja a másikat, nem érzékelve az árnyalatokat. Az érzelmi instabilitás mellett impulzív viselkedésformák is megjelennek, amelyek káros következményekkel járhatnak. Ilyenek lehetnek például a hirtelen, meggondolatlan döntések, amelyeket az illető később megbán – ide tartozhat az önkárosítás, az étkezési zavarok vagy az alkohol- és drogproblémák.

Emellett jellemző az intenzív és instabil kapcsolatok kialakítása, ahol az elhagyatottság-érzés és az elhagyástól való félelem központi szerepet játszik. Ezek a kapcsolatok szélsőséges érzelmi reakciókkal, bizalmatlansággal és csalódásokkal terheltek.

A BPD kialakulása összetett, és több tényező együttese állhat a hátterében. A legfontosabb tényező a negatív korai életélmények hatása mint az elhagyás vagy érzelmi elhanyagolás. A BPD tehát nem csupán egy mentális zavar, hanem egy olyan állapot, amely hosszú távú küzdelmekkel járhat az érintett személy számára.

A borderline személyiségzavar diagnózisát a pszichiátriai kórképeket rendszerező DSM-5 alapján állítják fel. Eszerint az egyénnek legalább kilenc meghatározott tünet közül ötöt kell tartósan tapasztalnia. Ezek közé tartozik például:

• Az elhagyatottság elkerülésére tett intenzív erőfeszítés – még akkor is, ha az elhagyás csak vélt.
• Impulzív viselkedés – például költekezés, szerhasználat, szexuális kockázatvállalás, falásrohamok.
• Instabil személyközi kapcsolatok, amelyek az idealizálás és a leértékelés szélsőségei között váltakoznak.
  
  

Amikor nevet kap a káosz – személyes tapasztalat a BPD-vel

Engem tavaly tavasszal diagnosztizáltak borderline személyiségzavarral. Eleinte ijesztő és zavarba ejtő volt szembesülni vele. Vannak napok, amikor nehezebb megtalálni a stabilitást, ugyanakkor az, hogy nevén lett nevezve ez az egész, lehetőséget adott arra, hogy ne csak elszenvedjem, hanem lassan meg is tanuljam kezelni. Ez nem egy könnyű út, és sokszor nagyon fárasztó – de a terápia, a tudatosság, és az önmagammal való munka tényleg segít abban, hogy egy kicsit érthetőbb és elviselhetőbb legyen mindaz, ami korábban csak káosznak tűnt. Mivel nap mint nap intenzív érzelmeken megyek keresztül, ez lehetőséget ad arra, hogy empátiával és megértéssel forduljak mások felé. Emellett az érzelmeimet a zene, a művészet, az előadás és az írás formájában fejezem ki, ami segít feldolgozni az érzéseimet, és egyben kreatív módon megélni azt, ami belső világomban zajlik.

A tünetek megjelenése személyenként változó lehet, és nem mindig látványos vagy azonal észrevehető. A diagnózis célja, hogy az érintett megfelelő támogatáshoz juthasson – például pszichoterápiához, amely segíthet a stabilabb, élhetőbb élet kialakításában.
Bár a BPD nem „gyógyítható ki” hagyományos értelemben, a tünetek hatékonyan kezelhetők. A megfelelő pszichoterápia – például a dialektikus viselkedésterápia (DBT) – segíthet az érzelmek szabályozásában, a kapcsolatok javításában és egy stabilabb önkép kialakításában.

A tudatosság növelése és az empátia megértése segíthet abban, hogy a BPD-vel élők jobban megértsék önmagukat, és olyan életet alakíthassanak ki, amelyben a kihívások mellett a kiteljesedés és a teljes értékű élet is elérhető.