Már a könyöködön jön ki a Last Christmas meg az All I Want For Christmas Is You? Én nem tartozok az utálkozók közé, módjával, de minden évben szívesen hallgatom ezeket a számokat. Úgy gondolom viszont, hogy fárasztó, ha mindig ugyanaz megy körbe-körbe – a változatosság karácsonykor is gyönyörködtet! Most négy kevésbé közismert és/vagy kevésbé hagyományos karácsonyi dalt hoztam Neked, amelyekkel Te is egy kicsit feldobhatod a karácsonyi playlistedet!
1. The Staves: Home Alone, Too
Tavalyelőtt (elképesztő, hogy repül az idő!) azt kérdeztük az Alma magazin hasábjain, hogy van-e karácsony Kevin nélkül. „Are you watching Home Alone, too?” – ezt pedig a The Staves kérdezi a daluk refrénjében, a karácsonyi nosztalgiát megtestesítő filmen keresztül próbálva felvenni a fonalat, a szerelmi szálat, ha úgy teszik, bár a kapcsolat már a múlté. Jópofa, hogy a Reszkessetek betörőkre nem csak a szövegben utalnak, a single borítóján is a nyolcvanas évek „aestheticje” dominál: tupírozott frizurák, válltöméses karácsonyi pulcsik, szikrázó ékszerek és a kötelező fogpasztazöld…
A lírai én az idealizált képeslap-karácsony mögött már csak a sivár, szürke valóságot látja, ez a cosy folk-pop dal mégis egy kicsit reményteli és inkább keserédes, mint kétségbeejtő. Ajánlom téli csemegének még a The Staves Winter Trees c. dalát is. Most már csak az marad hátra, hogy szurkoljunk, hogy idén karácsonykor „ne csak a tévében havazzon”…
2. Phoebe Bridgers: Christmas Song
Phoebe Bridgers szinte minden évben jelentkezik egy kevésbé mainstream és nagyrészt végtelenül lehangoló karácsonyi szám feldolgozásával – nem kérdés, hogy ő a depresszív karácsonyi dalok királynője. Én most a Christmas Songot emelném ki, amely eredetileg a McCarthy Trenching szerzeménye. „The sadness comes crashin’ like a brick through the window/And it’s Christmas, so no one can fix it” – ez a leglesújtóbb sor. Talán a boldogság napján még nehezebben éljük meg, ha nem tudunk őszintén örülni – mert magunkra erőltethetjük a mosolyt, de az akarat sajnos nem mindig elég ahhoz, hogy jobban legyünk.
A listán szerepel még például a Simon & Garfunkel 7 O’ Clock News/Silent Night c. számának Fiona Apple-lel és Matt Berningerrel közös coverje, ezúttal 1966 helyett 2019 nyomasztóbbnál nyomasztóbb politikai eseményei szivárognak be a csendes éjbe. Legutóbb, 2023-ban a frissen elhunyt Sinéad O’Connor előtt tisztelgett Phoebe Bridgers Lucy Dacussal és Julien Bakerrel együtt (így hárman alkotják a jelenleg szünetelő boygenius nevű supergroupot), a The Parting Glass című népdallal. Szerintem fontos, hogy a karácsonyi dalok ne csak az idilli pillanatokról szóljanak, hiszen sokszor talán nem is tudatosítjuk, hogy a december sokaknak megpróbáltatásokkal, nem csak önfeledt szórakozással jár.
3. Rob Halford: Oh Holy Night
A makacs negatív sztereotípiák miatt talán sokan álmukban sem gondolnák, hogy a metalheadek karácsonyi dalokat énekelgetnek. Pedig de – bizony még azok is, akik Júdásról nevezik el a zenekarukat! Az igazi úttörőnek számító, legendás Judas Priest frontembere, Rob Halford – aki egyébként egy nagyon aranyos nagypapa-korú bácsi Mikulást megszégyenítő szakállal – két karácsonyi albumot is kiadott: A Winter Songst 2009-ben, majd tíz évre rá a Celestial címűt, mindkettőn hagyományos karácsonyi dalok feldolgozásai és saját szerzemények is szerepelnek. So, don we now our gay apparel, if you know what I mean!
Bár van néhány picit zúzósabb szám is, szerintem a legtöbb dalt azok is értékelni fogják, akik nem rajonganak a metálért. A Light of the World például egy nagyon szép ballada, de én most a katartikus erejű Oh Holy Nightot választottam, ahol nagyszerűen érvényesül Halford hangjának minden magassága és mélysége, de inkább magassága: nem véletlenül mondják, hogy néha operaénekesre hajaz. Szerintem ennek éppannyira megvan a helye a metálban, mint a karácsonyi egyházi énekekben.
4. Sufjan Stevens: Come On! Let’s Boogie to the Elf Dance
Sufjan Stevens elutasítja a keresztény zene címkét (hmm, talán mint ahogy Pilinszky magát nem katolikus költőnek, hanem költőnek és katolikusnak tartotta), viszont aki ismeri a művészetét, az tudja, hogy a hit központi téma nála, és komplex szövegvilágában gyakran felbukkannak a bibliai motívumok. A kétezres évek elején saját karácsonyi kislemezeivel lepte meg a szeretteit, 2006-ban pedig mindannyiunkat megajándékozott: összegyűjtötte és együtt kiadta az 5 EP-t Songs for Christmas címmel, a borítón egy nagyon cuki gyerekrajzra hajazó karácsonyfával.
A lemezen nagyrészt hagyományos karácsonyi egyházi énekeket hallhatunk Sufjan jellegzetes andalító, suttogós énekstílusában, főképp akusztikus gitár-, bendzsó-, és zongorakísérettel – tökéletes egy csendes, gyertyafényes (ha nagy szerencsénk van, hószitálós) decemberi estére, éjszakára. Néhány saját gyöngyszem is megbújik az albumon: kedvenceim közé tartozik a Did I Make You Cry on Christmas Day? és a That Was the Worst Christmas Ever! Ahogy a címekből is kiderül, olyan dalokról van szó, amelyek kicsit lehoznak az életről, de nem bánjuk, mert annyira fájdalmasan szépek.
Viszont mivel már így is elég melankolikus dal szerepel ezen a listán, a Sufjantól szinte már szokatlanul vidám és energiától kicsattanó, Come On! Let’s Boogie to the Elf Dance c. számot választottam most, amely tökéletesen átadja a karácsonyi készülődés izgalmát. Valahányszor meghallom, tényleg kedvem támad táncra perdülni – remélem, hogy Rád is hasonlóan hat majd!
Ezzel a kis mixtape-pel, dalajánlóba sűrített albumajánlóval kívánok Neked tehát békés, boldog karácsonyt – de hogyha az idei ünnep mégsem csak móka és kacagás, tudd, hogy nem vagy egyedül!
Kövess minket
Minden jog fenntartva © 2022