Elérkezett az újesztendő, és ma (január 6-án) a nyugati kereszténységben a karácsonyi ünnepek végéhez értünk. Ugyanis vízkeresztkor véget ér a karácsonyi ünnepkör és megkezdődik a farsangi időszak. A vízkereszt liturgiában használatos elnevezése az Epiphania Domini, vagyis Urunk megjelenése, míg a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. Ilyenkor a szenteltvizet a háromkirályok vizének is nevezik, mivel ez egyaránt a napkeleti bölcsek ünnepe is. Ezek alapján máris két bibliai történetet köthetünk ehhez a jeles naphoz, de még egy jelentést is magában hordoz, a kánai menyegzői csodatételt.
Az első történet, amely eszünkbe juthat a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek látogatása a kis Jézushoz. Talán a három közül, a karácsonyi hagyományoknak köszönhetően, ez vált a legismertebbé. Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, majd Heródes király gonosz szándékkal Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A történetek szerint hárman voltak: Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
A vízkereszthez kapcsolódó második elbeszélés Jézus megkeresztelkedéséhez kapcsolódik. Amikor harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét és áldották meg a vizeket.
A harmadik jelentés, amit már említettem, a kánai menyegzőn történt csodatétel, amely során Jézus Mária kérésére a vizet borrá változtatta.
E három történetből ered maga az ünnep, és az ahhoz kapcsolódó két legjelentősebb szokás is. A vízszentelés és a házszentelés. A víz szentelése a templomban történik, amely során a vizet megáldva szenteltvizet kapunk. A szertartáskor a pap először egy kis sót áld meg, majd a szentelő imádság közben elvegyíti azt vízben. E szenteltvízzel pedig a hívek megáldhatják az otthonaikat. Tehát ehhez fűződik a másik szokás, a házszentelés, vagyis a ház megáldása. Ezt végezheti pap, de végezhetjük mi is magunknak.
Két egyszerű lépésből áll. Az első lépésben meghintjük a ház minden részét és lakóját a szenteltvízzel. A hiedelmek szerint ez elűzte az ártó hatalmakat, a rossz szellemeket, valamint gyógyító hatást is tulajdonítottak neki. A második lépésben az ajtó szemöldökfájára (szentelt) krétával fel kell írni az évszámot és a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 26. Régen úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat.
Ekkor szokás a karácsonyfát is eltenni, ami a régi hagyományokból eredeztethető, hiszen annak idején ilyenkor még utoljára meggyújtották a gyertyáit, elfogyasztották a megmaradt édességeket, magát a fát pedig eltüzelték. Csupán egy ágat hagytak meg belőle, amit egy szentkép mögé helyeztek a gonosz elűzése érdekében.
Ezek mellett több népszokás is kapcsolódik a vízkereszt ünnepéhez. Ilyen például a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya is. Ilyenkor a bibliai háromkirályokat gyerekek játsszák el. Legfőbb kellékük a „betlehemi csillag”. Jellegzetes díszes papírsüveget viselnek. A szokás szerint az esti harangszó után megkezdődik a csillagozás, amely során a szereplők eléneklik a csillagéneket, amelynek utolsó két sora így hangzik: „Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad”. Amelyet akár a Ghymes együttes Szép Jel című feldolgozásában is meghallgathatunk.
https://www.youtube.com/watch?v=gNyZlODZDPg
Manapság talán ez az ünnep csak a szűkebb vallási körökben jelenik meg, de úgy vélem a vízkereszti házszentelés az egyik legszebb újév indító szokás, amelyet akár nem hívő emberek is magukévá tehetnek.
Kövess minket
Minden jog fenntartva © 2022