A klasszikus téli finn horizontba illő, rendkívüli hóhelyzet és a változatlanul alacsony napsütéses órák száma kiváló alkalom arra, hogy a döcögős, mindennapi mókuskerékbe való visszarázódás ne tegye a lelkünket is tundrai sztyeppévé a színes palettán virágzó tavasz megérkeztéig. Ajánlómban olyan skandináv filmeket gyűjtöttem össze nektek, amik a kisgyerekes családi házak mentén integető hóembereken túl is képesek bemutatni a skandináv életritmust és mentalitást.
A lovag végakarata (észt, orosz, litván kalandfilm, 96 perc, 1969)
Ajánlómat egy bátor, de propagandisztikus kijelentéssel kezdem: az észt művészet is skandináv művészet! A lovag végakarata a szovjet észt filmművészet nemzetközileg egyik legismertebb darabja, ami egy kosztümös közép-, premodernkori zenés filmben viszi vászonra a Szent Brigitta ereklyék Piritai Fejedelemségből Tallinnba való kerülésének történetét. Az ereklyék – mint az realisztikusan lenni szokott – különféle sugallatokat adnak a fejedelemség tagjainak számára, így válnak Agnes von Mönnikhusen, a fejedelemség legszebb lányának és Risbiter úrfi jegyességének sugalmazóivá, miközben apácák és szerzetesek munkálkodnak megszerzésükön.
A lovag végakarata az 1960-as évek szovjet kísérletező filmnyelvéhez hűen ötvözi az etnocentrizmus, a kalandfilm, romantikus film és vígjáték elemeit. Makk Károly fanatikusait kötelező megnézésre ítélem.
2. Olli Mäki legboldogabb napja (finn életrajzi film, 93 perc, 2016)
A 2016-ban Finnország által Oscar-díjra javasolt film egy valós sportolói életutat mutat be számunkra: Olli Mäki, az egyszerű, Kokkolában élő, visszahúzódó ökölvívó az 1960-as évek finn sportdiplomáciai és médiabeli nyomásra élete meccsére készül az amerikai világbajnok Davey Moore ellen. Mäki nem tud megbirkózni a feladattal, amit elé állítanak, és nem is szeretne sportlegendává válni, mivel boldogságát magánéletében találja meg. A nyári finn természettel, a sportos Helsinkivel és a természetközeli-introvertált mentalitással szimpatizálók lelkivilágával jó eséllyel fog rezonálni az Olli Mäki legboldogabb napja.
3. Az északi (svéd-izlandi-amerikai-angol történelmi film, 137 perc, 2022)
Shakespeare kapcsán az irodalmi tanmenet kevés lehetőséget és időt hagy a drámák történelmi-irodalmi előzményeinek megismerésére. Az északi című film a Hamlet közvetlen forrástörténetének tekinthető skandináv Amleth legendát dolgozza fel korhű motiváltsággal, olyan izgalmas témák érintésével, mint a szláv-skandináv viking rokonság és az izlandi civilizáció kezdetei. A filmben megismerkedhetünk a halottnak hitt Amleth királyfi bosszúvágytól vezérelt visszatérésének történetével, amelyet apjának, a királynak megölése és édesanyjának elrablása iránt érez nagybátyjával szemben. Olga, a nyírfák erdejéből vikingek által elrabolt szláv mágus segítségével próbál bosszút állni, Amleth felnőtté válására trónjától megfosztott, Izlandra száműzött nagybátyján. Az északit szívesen ajánlom a pogány skandináv hitvilág iránt érdeklődőknek, illetve a witchcraft esztétikájú Pinterest-board felhasználóknak is.
4. Bohémélet (finn-francia-svéd-olasz filmdráma, 103 perc, 1992)
Mintha Szinyei Merse Pál vagy Touluse-Lautrec festményei kelnének életre előttünk, amikor Aki Kaurismäki dandy művészélet fenntarthatatlanságáról szóló szociodrámáját Párizsba helyezi, egy illegális bevándorló albán festőt, alkoholista írót és rendőrszirénára dallamot komponáló zeneszerzőt téve meg filmje főszereplőivé. A Bohémélet művészei nemcsak az anyagi világ adta biztonságot, hanem kapcsolataikat, víziójukat, vélt vagy valós jó ízlésüket is vásárra viszik a művészet oltárán. A művészetekben, vagy legalábbis a dorbézoló művészek társaságában jártas filmesztéták tisztje eldönteni, hogy akciójuk sikerrel jár-e.
5. Tove (finn életrajzi film, 103 perc, 2020)
Tove egy, a saját művészi önkifejezési módját kereső fiatal svéd festőművésznő az 1940-es évek háború sújtotta Helsinkijében. Felkérései hátterében sorozatosan politikai és/vagy romantikus szándékokat kell felfedeznie, amelyek a képzelet biztonságos birodalmának védőbástyái mögé kergetik a szelíd, gyermeklelkű festőnőt - egészen a múminok földjéig. Naiv, kedves lényekről szóló történetei és skiccei felkeltik szeretője, a finn művészvilág által lesajnált színházi rendezőnő, Vivica kíváncsiságát is, akivel közösen hangos sikerrel viszik színpadra a gyermekdarabot Helsinkiben. Tovét hirtelen kényszeríti választásra Párizs és Helsinki, Vivica és a stabil házasság gondolata, a múminok és a festői felkérések. A film 1962-ig mutatja be Tove Jansson, a legsikeresebb finn gyermekmese-komplexum, a Múmin-könyvek szerzőjének és illusztrátorának életét a helsinki művészvilág első visszautasításaitól az Evening News-beli Moomin képregények és gyermekkönyvek nemzetközi sikeréig.
Kövess minket
Minden jog fenntartva © 2022