King bilincsében

Elég kevés az a fóbia, félelem, iszony, amelyből nem születettet volna még Stephen King regény. Hiszen King a modern horror műfaj egyik atyjának tekinthető. A Bilincsben című könyv, eredetileg Gerald's Game, 1992-ben jelent meg. Magyarul először két ével később, Szántó Judit fordításában volt olvasható. 

1990/91-ben járunk. Főszereplőnk, egy ügyvéd felesége, Jessie Burlingame, aki férjével, Geralddal egy „romantikus éjszakát” szeretne eltöltetni nyaralójukban, a Kashwakamak-tónál. Megtudjuk, hogy Gerald az ágyhoz bilincselte feleségét, ugyanis már csak így képes felcsigázni vágyát. A probléma ott kezdődik, hogy Jessie bár belement a dologba, hirtelen visszakozni kezd. Megkéri férjét, hogy hagyják ezt a bilincses dolgot és engedje el, de Gerald hajthatatlan, úgy véli felesége csak játszik vele, ezért nem tud leállni. Jessie megelégeli a dolgot, ezért ágyékon rúgja őt, a férfi pedig hirtelen szívrohamot kap és meghal. Tehát így állunk: Jessie egyedül maradt egy eldugott nyaralóban, nyitott ajtóval, lebilincselve egy holttesttel, étlen- szomjan. Azonban, ha ez nem lenne elég , a szerző megspékeli egy kis falatozni vágyó kóbor ebbel, Jessie belső hangjainak sokaságával– ezek között megjelenik az úgynevezett ténsasszony; Ruth, egy régi diáktársa; Jessie gyermekkori énje, Csöpi, aki egy rég elveszett traumát elevenít meg az 1963-as napfogyatkozás idejéből és még sok más hang. Jessie már-már az őrület határát súrolja, és ekkor jön az i-re a pont, egy torz, magas, hosszú végtagú alakot vél felfedezni a szobában, akiről nem tudni, hogy tényleg létezik, vagy csupán holdvilág és árnyék. Ez a tortúra három napig tart. Vajon Jessie túléli? Sikerül vízhez jutnia? Mire képes egy kiéhezett, kidobott, meggyötört kóbor kutya? Létezik a hátborzongató idegen? Mi történt 1963 nyarán, mikor eltűnt a Nap? Ezekrefény derülhet egy kis olvasás, vagy egy filmdélután után. 

 Aki nagyobb figyelmet szentelt King alkotásaink, az biztosan észrevette, hogy csak úgy gyarapszik a szerző könyveinek filmre adaptálása. Évről évre új borzongások kerülnek a vászonra. A Bilincsben adaptációja 2017-es megjelenésével lassan már tíz éve került a közönség elé, de ennek ellenére máig sem számít a legfelkapottabb King filmnek. Az adaptációt Mike Flanagan rendezte, a forgatókönyv is az ő közös munkája Jeff Howarddal. A főszerepeket Carla Gugino (Jessie), Bruce Greenwood (Gerald) és Carel Struycken (a titokzatos alak) kapták. A filmbéli történet kezdete nagyban hasonlít a könyvéhez, Jessie és férje elutaznak nyaralójukba egy kis romantikára, viszont már itt az elején észrevehető, hogy nem egy teljesen könyvhű filmet kapunk. Jessie itt már a történet kezdetén kapcsolatba lép a szóban forgó kutyával, akit étellel kínál. Nem is akármivel– egy 200 dolláros kobe ribeye steakkel. Gerald halála is kissé eltérő a könyvhöz képest, mivel itt nem Jess okozza a halálát, mivel nem rúgja meg, tehát csak úgy spontán kap szívrohamot. A film esetében Jessie-t csak két belső hang kísérti: a sajátja és elhunyt kedveséé.

A film elvonatkoztatva a könyvtől egy kimondottan szórakozató alkotás, de mint adaptáció kissé gyengébb lábakon áll. Ennek oka (amint már említettem) az, hogy nem könyvhű. A főszereplők, központi történések ugyan nagyon hasonlítanak az írottakhoz, azonban a film sok eseményt elnagyol, átformál, modernizál, vagy éppen elsiklik felette. Az egyik legnagyobb eltérés, hogy a film esetében inkább külső szemlélőként vagyunk jelen, míg a lapokon már mélyebb betekintést kapunk Jessie lélektani vívódásaiba, párbeszédjeibe a már említett „énjeivel” és részletesebb cselekményleírást. Ennek valószínűleg az oka az, hogy az írás esetében könnyebb efféle részletességet megjeleníteni, mint az adaptációknál, de ez nem magyarázza a fontosabb cselekmények és a befejezés lényeges megváltoztatását. Összegségében a két alkotás külön-külön megállja a helyét és lebilincselőek a horror és thriller műfajában, annak ellenére is, hogy sokan nem tartják Stephen King legizgalmasabb alkotásának. Megjegyezném, számomra azért voltak feszültebb, izgalmasabb pillanatok, főként a könyv esetében.