Húsvét közeledtével sorra hajtanak ki a vallásos-szakrális témájú hírek, cikkek, podcast-beszélgetések, workshopok, családi és kulturális események virágai, amelyek közül egy kedves, friss hajtást, Schell Réka női bibliai szövegelemző workshoppal egybekötött, [amit még] címmel futó kiállítását szeretném bemutatni.
A kiállítás kurátori vezetése március 7-én, a budapesti ISON kulturális központban a nemzetközi nőnapra hangolódva került megrendezésre. A kiállítás kontextusa Schell Réka egy korábbi, [minden egyszerre] című kiállításának folytatásaként jelöli ki a kiállítás helyét Réka művészetében. A [minden egyszerre] témáját a megaláztatás és bűn után következő érzelmi mélypont megjelenítése és feldolgozása adta, amelyet az [amit még] szembeállít a mélypont megtörettetését követő érzelmi aspektusokkal.
Az eseményt Veres Réka kurátor nyitotta meg a korábbi kiállítás egyik kiemelt darabjával, a Támár tekintetét megjelenítő muszlinkendő bemutatásával. A bibliai nőalak, Támár nevének jelentése pálma, amely a zsoltárokban az igaz ember szimbóluma. Így a kiállítóterembe belépő érdeklődő Júda és Támár történetére (Ter 38, 1–30) való hivatkozással az igazsággal néz szembe a művészi koncepció alapján. Ezt követően bemutatásra került a Pilinszky életmű által ihletett Az ágy közös, a párna nem gyűjtemény 4 kiállítási darabja is, amelyek a Jézus családfáján szereplő 4 profán női alaknak (Támár, Ruth, Betsabé, Ráháb) állítanak emléket. A művészi technika Robert Rauschenbergére emlékeztet a párnán hagyott mozdulatok és események dinamikus ábrázolásával. Veres Réka kurátor kiemelte a párna, mint az életünk utolsó pillanatáig általunk birtokolt tárgy jelentőségét. Nagyon érdekes volt a meglátása róla, hogy a párna az, ami sóhajainkat, álmainkat és könnyeinket is elnyeli.
A tárlatvezetés második szegmensében az Elosztották maguk között ruháimat alkotásait tekinthettük meg, amelyek vegyes technikával készült, fekete muszlin anyaggal bevont vásznakon keresztül dolgozzák fel Jézus ruhájának négyfelé osztását a keresztre feszítést követően. A sebek megjelenítése kiemelt szempont volt a kiállítási anyag összeválogatása során, mivel a test és lélek megsebzése is aktív folyamat, a lelket és a fizikai testet ért sebek zúzódásainak, jeleinek kivetülését ugyanakkor megelőzi egy belső világból való kilökődés.
A tárlatvezetés után egy bibliai női szövegelemző workshopra kaptunk meghívást a kiállítás lezárásaként, ezt Osztroluczky Sarolta irodalomtörténész, a Nemes Nagy Olvasókör moderátora és Bodor Emese költőnő facilitálta. A Támár történetek (Júda és Támár története; Ter 38, 1–30, illetve Amon meggyalázza húgát, Támárt; 2 Sám 13, 1–22) felolvasása után megosztottuk – többnyire laikus – benyomásainkat a szövegekről, amelyek érdekes, modern aspektusokat tártak fel a Biblia ritkábban idézett verseivel kapcsolatban. A két különböző Támár történet (előbbi a kiállításon megjelenített Jézus családfáján szereplő asszony, utóbbi pedig a Dávid király rokonságába tartozó, testvére általi meggyalázása után család nélküli életre ítéltetett fiatal nőrokon) eltérő szokásjogi és narrációs lehetőségeket rejtenek magukban; a Teremtés könyvének Támárja túljár apósa eszén, önmagát aktívan képviselni és a törvény előtt megvédeni képes. A Sámson könyvének Támárja kiszolgáltatott, passzív elszenvedője az őt ért sérelemnek és a törvényi következményeknek. Mindkét történet izgalmas bibliai szöveghely, hiszen – ahogyan Bodor Emese rámutatott – a Biblia női karakterei kevesebb alkalommal és jellemzően passzív eseményalkotóként jelennek meg a különböző helyzetekben.
Bodor Emese Variációk perfelvételre és Betsabé dala című verseiben szintén a kiállítás 4 női karakterének értelmezésére tett kísérletet. A Variációk perfelvételre a klasszikus jogi szakzsargon szakkifejezéseivel és a keresetlevelekre, határozatokra jellemző stilisztikai elrendezéssel tette fel a kérdést, ami szerint vajon a nemesi előjogok vagy az élet birtoklása fontosabb kritérium-e egy bibliai bűnesetnél? A Betsabé dala című, az eseményt jó hangulatban lezáró vers különösen tetszett azon felvetésével, hogy vajon milyen dinamika feszül egy tinédzser uralkodó (Dávid király) és környezete között, és ehhez milyen diskurzusok mentén jut el két történelmi szereplő?
Schell Réka [amit még] kiállítása április 11-ig, előzetes bejelentkezés alapján látogatható az ISON kulturális központban Budapesten.
(A kiállítás és tárlatvezetés fotóit Lebeda Dániel készítette.)
Kövess minket
Minden jog fenntartva © 2022