Folklórt susogó nyírfák – Finnugor meseajánló rokon népek napjára

A szüreti bálok, borfesztiválok, Halloween és mindenszentek nyüzsijében egy szűkebb körben ünnepelt, mégis távoli rokonságokat összekötő ünnep helyezkedik el: október harmadik hétvégéjén ünnepeljük a rokon népek napját!

Cikkemben öt finnugor nép mesevilágát mutatom be - modern animációs meséiken keresztül.

A paraszt és a vízi szellem - udmurt népmese

Az udmurt mesefolklór népszerű alakja Vumurt, a vizek birodalmának ura, aki gyakran alakváltoztatás útján közlekedik a három osztatú világ helyszínei között, kapcsolatba lépve a dolgos udmurt parasztokkal. Vumurt szeret alkukat kötni és próbára tenni a vele beszédbe elegyedő embereket. A folyó szellemeként jelenik meg A paraszt és a vízi szellem című udmurt népmesében, amiben becsületességéért egy ezüst- és aranybaltával jutalmazza meg a favágó udmurt parasztot. Sikertelen tranzakció esetén Vumurt azonban a mélybe rántja és megöli áldozatát. Magyarul Domokos Péter és Kozmács István, a Konstantin Filozófus Egyetem oktatójának fordításában olvashatóak hasonló udmurt népmesék. 
 

Tündértüzek- finn/számi népi folklór 

Az elmúlt évek egyik legismertebb alkotása a finn/számi folklórból merítő Fox Fires című skót animációs film. A népköltés szerint a Hold az erdei állatok segítségét kéri hozzá, hogy az éjszakai égboltot fényessé varázsolja. Így jönnek létre a medve, rénszarvas, daru, farkas csillagképek. Egyedül a rókának nem sikerül az átváltozás. “Ki mondta, hogy csak csillag lehetsz?” – kérdi tőle a Hold, s sarki fénnyé (finnül revontulet, vagyis “rókák tüze”) változtatja. A történet így a sarki fényjelenségek magyarázatául is szolgál. 

Múlt  - mordvin népmese

A Кезэрень (mordvin nyelven ősi, régi jelentéssel bír) című magyar-észt-mordvin animációs rövidfilm a mordvin esküvői hagyományokat (azon belül is pontosan a lánykérés folyamatát) dolgozza fel a korábbi évszázadokban felgyűjtött népszokások alapján.

A feldolgozásban említésre kerül a pogány istenekhez való fohász; az otthont védelmező Kudava, az udvar védelméhez kapcsolódó Kardazava és a halott rokonok lelkének szerepe a mordvin házassági procedúra során. 

A matriarchális pogány hitvilágáról ismert finnugor népcsoport szokásait –  többek között  – Kerezsi Ágnes finnugrista és néprajzkutató dolgozta fel magyar nyelven.

A tűz születése - izsór/inkeri népköltés

Az izsórok a finnugor nyelvcsalád mára kb. 200-300 közötti beszélőszámmal rendelkező csoportja. Oroszország területén (melynek egy részén az inkeriekkel osztoznak) néhány falu és egy önkormányzat igyekszik nyelvüket és kultúrájukat konzerválni – szerencsére a kétezres évektől kezdődően saját nyelvkönyvet, szótárt is kiadattak, saját múzeumukat is megnyitották. A gazdag izsór folklórt jellemzően mégis népdalaik alapján ismerjük. Kevésbé ismert tény, hogy a Kalevala több epikus énekét is náluk gyűjtötte fel – többek között – D. E. D. Europaeus a 19. század második felében ingriai gyűjtőútjai során. 

A tűz születése az izsór/inkeri népi hagyományból merít: a Kalevalából ismert Ismaroinen és Väinämöinen “találják fel” (vagyis inkább pattintják ki…) a tüzet, amit – felgyújtva közben a világot –  a láncmesékre jellemző módon esznek meg a tenger halai, létrehozva egy gyönyörű szigetet (a Földet). A szigeten egy gyönyörű lány nevelkedik fel, akit a cár is feleségül szándékozik venni.

A lány a Holdon  - mari népi legenda alapján

Az Ӱдыр тылзыште egy, a tatár és udmurt népköltésben is ismert népi legendát dolgoz fel: a gonosz mostohaanya cudarul bánik nevelt lányával. Egy zord téli éjszakán a lányt mostohaanyja kiküldi egy szitával a kútról vizet merni. Hiába meri folyton folyvást a vizet a szitába, az sosem telik meg. A Hold megsajnálja őt, és sugaraival az égbe emeli. A lány elejtett vállpasszéja és szitája ma az Orion öve és Plejádok csillagképekben emlékezteti a marikat történetére.

+1 Mese Kudim-Osról - komi/permják népi folklór alapján

Az Oroszországban élő finnugor népek folklórjának bemutatására az 1980-as években is tettek erőfeszítéseket. Ilyen kísérlet volt az 1988-ban bemutatott Сказание о Кудым-Оше. Мультфильм по мотивам коми-пермяцких сказаний (magyarul: Mesék Kudim-Osról. Rajzfilm komi-permják mesék/mondák alapján) című animációs mese is, amelyet a Пермьтелефильм permi filmgyár készített a szovjet állami televízió számára. 

A történet a finnugor népek folklórjában népszerű emberfeletti erővel rendelkező hős, Kudim-Os megszületését és a finnugor népek egyesítését ábrázolja a komi-permják mondák alapján. A mesefilm orosz nyelven és orosz felirattal tekinthető meg. Listába való bekerülésének oka elsősorban a szovjet retró iránt érzett szeretetem. Ez a mesefilm nagyszerű példája a szovjet korszakban sikerre vitt kisebbségi kultúra ábrázolásnak – kicsit sárga, kicsit savanyú, (kicsit) a miénk.

A cikkben bemutatott rövid animációs feldolgozások a Finno-Ugric Animation Workshop keretén belül készültek észt-magyar, valamint a bemutatott népek anyanyelvi beszélőinek (mordva, mari, udmurt) gondozásban Sargverében, 2014 augusztusában.

[ Felhasznált irodalom ] 

A paraszt és a vízi szellem. In:

https://m.nyest.hu/renhirek/egyet-vesztett-el-harmat-kapott-vissza

Dr. Nielsen Konrád: A lappok Norvégiában In Dr. Nielsen Konrád: A lappok szellemi élete In:

https://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/4023/EM1905_3_002_NielsenKonrad-ALappokNorvegiaban.pdf?sequence=3

Terebess Gábor: Udmurt mesefigurák. In:

https://terebess.hu/keletkultinfo/udmurtmese.html