Versválogatás IV.

Egész évben

Végignézni a friss havas mezőt
Táncot lejtve a tél karjaiba
Melegséget érezve látni őt
A gondolattól, mi forró csók ajkaira

Bár időnk itt nem olyan sok
Néhányszor jár csak át a négy évszak
Nem lehet belőled elég, amennyit hallok
Mint gyerekkorban nincs elég játéknak.

Elfogadjuk

Olyasmi érzés fogott el
mint vasárnapi autózásokkor
hazafelé a nagymamámtól
Egyszerűen mondjuk: gyerekkor

Mindig is érdekelt, ki mit beszélhet
Ilyenkor, vagy akár máskor is
ebben tanulod meg, hogy a világban
mindenki egy kicsit te, és az is akar lenni

A kora őszi naplementében nem nagyon
érzékeltem, hogy egyébként előre megyünk
aztán rájöttem, hogy ezt csak elfogadjuk

Olyasmi érzés tehát, mint hazautazni
elfogadod, hogy előre mész
Meg azt is, hogy felénk is vannak sirályok

Egy éjszaka egyedül

Egy munkásszállóból integet
beragadt otthon és idegen közé
Ha földön tartó kapcsolatok nincsenek
lehetünk-e többek, mint a semmié?

E(r)go

Gondolkodom tehát, tehát, tehát, tehát, tehát
Már nem gondolkodom.