Van karácsony Kevin nélkül!
– kipróbáltam, működött…
Egészen nyolc évig, végül
Tegnap ismét szembejött.
Nem nézem meg. Uncsi, fáraszt,
A szinkron is gáz, rémes.
Ah, na jó… Nyomtam egy grimaszt,
Csak nem lesz olyan vészes…
Random rendőr, pizzafutár
– tipik amcsi jelenet,
A McCallister-házaspár
Mér’ tart ennyi gyereket?
Ahogy nézem, van elég pénz,
Párizsba megy a csapat,
S ha a padlást is átnézné,
Élvezhetné az utat.
Kevin ugye otthon marad,
Nyugalom van, végre csend,
Nem szól senki, mindent szabad,
Nincs olyan, hogy házirend.
Ja és igen… itt a két fő
Szerencsétlen bandita.
Amúgy, eddig ez a kettő
Hogy nem került dutyiba?
Kinézték már rég a házat,
Nincs több kecmec, idő van.
Kevin csekkol minden zárat,
S meglapul a sarokban.
Forrasztóvas, kátrány, fegyver
– a haditerv máris kész.
Nyolcévesen de nagy gengszter
ez a szőke csenevész.
Kevin-anyu hazagurult,
Bandázott egy kicsikét,
Az egész ház átalakult –
Újra boldog együttlét.
…
Na jó… nem volt olyan gyatra,
Évi egyszer belefért…
Most elmegyek a szobámba,
Felrakom a fényfüzért…