Számos keresztény katolikus ünnep kapcsán megjelenik a gyertya mint szimbólum. A legismertebbek közé tartozik az advent időszaka és karácsony ünnepe, laikus körökben kevésbé ismertebb a „gyertyaszentelés”, vagyis a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe.
A Gyertyaszentelő Boldogasszony (latinul: Purificatio Beatae Mariae Virginis) ünnepét az egyház közösség február 2-án tartja. Ahogy az ünnep nevéből sejthető, a katolikusok ilyenkor szokták megszenteltetni gyertyáikat.
Igazából mit ünneplünk ilyenkor?
A közösség nagyon leegyszerűsítve Jézus bemutatását ünnepli. Ugyanis ezen a napon Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Ez mellett a zsidótörvényeknek megfelelően bemutatott egy szülés utáni áldozatot is. Az áldozat bemutatása során a templomban jelen lévő idős Simeon Jézust „a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak” nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is.

Mit szimbolizál a gyertya?
A gyertya igazából magát Jézus Krisztust szimbolizálja. Mint ahogy a gyertya elfogy, miközben világosságot nyújt, úgy Jézus is feláldozza saját magát, hogy másokat szolgálhasson. Ebből ered a gyertyaszentelés hagyománya is.
A gyertya szó nem csak Magyarországon szerepel az ünnepnap nevében. Németül Mariae Lichtmess (licht = gyertya), svédül Kyndelsmässodagen (kyndel = gyertya), míg angolul Candlemas (candle = gyertya).
Hogyan zajlik a gyertyaszentelés szertartása a templomban?
A gyertyák az oltár oldala mellett vannak előkészítve. A szentelő pap lila ruhában öt hosszabb imát mond a gyertyák felett, meghinti azokat szenteltvízzel, tömjénnel megfüstöli, és elosztja a hívek között. Eközben az énekkar dicsőítő énekeket énekel.
Ilyen ének például az Ó, Sion, templomod című is.

Milyen népszokások és hiedelmek kapcsolódnak az ünnephez?
- Az ókori Rómában ez a tavaszkezdő nap volt, fáklyás engesztelő körmenetet tartottak, amelyben körbejárták a város bálványszobrait. Ennek keresztény változata a gyertyás körmenet.
- Ha a gyertya szentelésekor süt a nap, akkor hideg idő várható.
- A méhészeknél szokás ezen a napon végigsöpörni a kaptárakat, hogy bőségesen legyen méz abban az évben.
- Van egy olyan hiedelem, hogy ha a barlangjából kibúvó medve meglátja az árnyékát, azaz süt a nap, megijed és visszabújik, és még negyven napig tart majd a hideg.
- Úgy hitték, minél hosszabb jégcsapok lógnak az ereszen, annál hosszabb csövű kukorica fog teremni az évben.
- Az gyertyaszentelő után hazatérő asszonyok a szentelt gyertyával bekenték a kilincset, hogy mindig békesség legyen a házban. Ez mellett szentelt gyertyával ütögették meg a gyümölcsfákat is, hogy bőségesen teremjenek.
- Volt egy olyan szokás, hogy a szentelt gyertyából egy picinyke darabot a kicsi gyermek nyelve alá tettek, hogy hamar megtanuljon beszélni, vagy az égő szentelt gyertyát a gyermek feje felé tartottak, hogy ne fájjon a feje.
- Újszülött mellett szentelt gyertyát is szoktak gyújtani egészen a kereszteléséig, hogy Jézus megóvja.
- Vihar, villámlás, jégeső alkalmával is szentelt gyertyát gyújtottak, hogy elűzzék a rossz időt.
A cikk végére pedig egy népi mondóka gyertyaszentelőről:
Gyertyaszentelő melege,
Sok hó a jégnek előjele.
Gyertyaszentelő hidege,
Kora tavasznak előhírnöke.