A Diákhálózat hozzájárulását kéri adatainak a következő célokra történő felhasználásához:

Az Ön személyes adatait feldolgozzuk, és az eszközéről származó információkat (cookie-kat, egyedi azonosítókat és egyéb eszközadatokat) tárolhatunk, felhasználhatunk az oldal stabilitásának érdekében és megoszthatunk harmadik féltől származő szoftverekkel. Amennyiben ön nem szeretné, hogy az adatait bárkivel is megosszuk, kérem ellenőrize ezen ablak beállításait.

Technikai sütik

Ezek a sütik az oldal megfelelő működéséhez szükségesek, nem tartalmaznak személyes információt

Statisztikát kiszolgáló sütik

Szolgáltatásaink fejlesztése érdekében a Google Analytics szolgáltatást használjuk, amely névtelen információkat küld az Ön látogatásáról, valamint összesített adatokat gyűjt a látogatói szokásokról, amelynek köszönhetően szolgáltatásainkat napi szinten fejlesztjük.

Sütik kezelése Elutasít Elfogadom az ajánlott süti-beállításokat

Számos keresztény katolikus ünnep kapcsán megjelenik a gyertya mint szimbólum. A legismertebbek közé tartozik az advent időszaka és karácsony ünnepe, laikus körökben kevésbé ismertebb a „gyertyaszentelés”, vagyis a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe.

A Gyertyaszentelő Boldogasszony (latinul: Purificatio Beatae Mariae Virginis) ünnepét az egyház közösség február 2-án tartja. Ahogy az ünnep nevéből sejthető, a katolikusok ilyenkor szokták megszenteltetni gyertyáikat.

Igazából mit ünneplünk ilyenkor?

A közösség nagyon leegyszerűsítve Jézus bemutatását ünnepli. Ugyanis ezen a napon Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Ez mellett a zsidótörvényeknek megfelelően bemutatott egy szülés utáni áldozatot is. Az áldozat bemutatása során a templomban jelen lévő idős Simeon Jézust „a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak” nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is.

Kép 1 gyertyaszentelo

Mit szimbolizál a gyertya?

A gyertya igazából magát Jézus Krisztust szimbolizálja. Mint ahogy a gyertya elfogy, miközben világosságot nyújt, úgy Jézus is feláldozza saját magát, hogy másokat szolgálhasson. Ebből ered a gyertyaszentelés hagyománya is.

A gyertya szó nem csak Magyarországon szerepel az ünnepnap nevében. Németül Mariae Lichtmess (licht = gyertya), svédül Kyndelsmässodagen (kyndel = gyertya), míg angolul Candlemas (candle = gyertya).

Hogyan zajlik a gyertyaszentelés szertartása a templomban?

A gyertyák az oltár oldala mellett vannak előkészítve. A szentelő pap lila ruhában öt hosszabb imát mond a gyertyák felett, meghinti azokat szenteltvízzel, tömjénnel megfüstöli, és elosztja a hívek között. Eközben az énekkar dicsőítő énekeket énekel.

Ilyen ének például az Ó, Sion, templomod című is.

Kép 2 gyertyaszentelő

Milyen népszokások és hiedelmek kapcsolódnak az ünnephez?

  • Az ókori Rómában ez a tavaszkezdő nap volt, fáklyás engesztelő körmenetet tartottak, amelyben körbejárták a város bálványszobrait. Ennek keresztény változata a gyertyás körmenet.
  • Ha a gyertya szentelésekor süt a nap, akkor hideg idő várható.
  • A méhészeknél szokás ezen a napon végigsöpörni a kaptárakat, hogy bőségesen legyen méz abban az évben.
  • Van egy olyan hiedelem, hogy ha a barlangjából kibúvó medve meglátja az árnyékát, azaz süt a nap, megijed és visszabújik, és még negyven napig tart majd a hideg.
  • Úgy hitték, minél hosszabb jégcsapok lógnak az ereszen, annál hosszabb csövű kukorica fog teremni az évben.
  • Az gyertyaszentelő után hazatérő asszonyok a szentelt gyertyával bekenték a kilincset, hogy mindig békesség legyen a házban. Ez mellett szentelt gyertyával ütögették meg a gyümölcsfákat is, hogy bőségesen teremjenek.
  • Volt egy olyan szokás, hogy a szentelt gyertyából egy picinyke darabot a kicsi gyermek nyelve alá tettek, hogy hamar megtanuljon beszélni, vagy az égő szentelt gyertyát a gyermek feje felé tartottak, hogy ne fájjon a feje.
  • Újszülött mellett szentelt gyertyát is szoktak gyújtani egészen a kereszteléséig, hogy Jézus megóvja.
  • Vihar, villámlás, jégeső alkalmával is szentelt gyertyát gyújtottak, hogy elűzzék a rossz időt.

A cikk végére pedig egy népi mondóka gyertyaszentelőről:

Gyertyaszentelő melege,
Sok hó a jégnek előjele.
Gyertyaszentelő hidege,
Kora tavasznak előhírnöke.