A Diákhálózat hozzájárulását kéri adatainak a következő célokra történő felhasználásához:

Az Ön személyes adatait feldolgozzuk, és az eszközéről származó információkat (cookie-kat, egyedi azonosítókat és egyéb eszközadatokat) tárolhatunk, felhasználhatunk az oldal stabilitásának érdekében és megoszthatunk harmadik féltől származő szoftverekkel. Amennyiben ön nem szeretné, hogy az adatait bárkivel is megosszuk, kérem ellenőrize ezen ablak beállításait.

Technikai sütik

Ezek a sütik az oldal megfelelő működéséhez szükségesek, nem tartalmaznak személyes információt

Statisztikát kiszolgáló sütik

Szolgáltatásaink fejlesztése érdekében a Google Analytics szolgáltatást használjuk, amely névtelen információkat küld az Ön látogatásáról, valamint összesített adatokat gyűjt a látogatói szokásokról, amelynek köszönhetően szolgáltatásainkat napi szinten fejlesztjük.

Sütik kezelése Elutasít Elfogadom az ajánlott süti-beállításokat

December 6. – európai viszonylatokban mindenki jól tudja, mit is takar ez a dátum. Nyilvánvalóan azt, hogy jön a Mikulás, Télapó, Szent Miklós, vagyis ki kell készíteni a csizmákat, zoknikat, illetve érdemes lehet januárra időpontot foglalni a fogorvoshoz. Viszont azt talán kevesebben tudják, kinek a nevéhez köthető ez az ünnep. Hogyan is „vált” Szent Miklós a mi kulturális köreinkben Télapóvá?

Felnőttként talán már nem hiszünk az afféle dologban, mint a fogtündér, a tollas, esetleg a Mikulás. Azonban akár hiszünk benne, akár nem, a mai Mikulás jelensége egy létező személyhez köthető. Csupán a 200-300-as évekre kell visszaugranunk. 

Kép 1

Ez időben Szent Miklós Myra püspöke volt körülbelül 52 éven keresztül, a mai Törökország területén. A legendák alapján az emberek nagyon bőkezűnek, jóságosnak tartották. Számos történet szólt jócselekedeteiről, ezek közül a legismertebb egy elszegényedett nemes ember három lányáról szól. A három leány sajnos pénz hiányában nem tudott férjhez menni. Ekkor lépett be a képbe a püspök, aki több éjszakán keresztül titokban egy erszény aranyat hagyott a lányok ablakában. Első alkalommal még égi ajándéknak hitték, azonban később az apa kileste Szent Miklóst és lábaihoz borulva megköszönte. Egy másik sztoriban a Bizáncba tartó hajósoktól szerez élelmet éhező városának. Akadnak még olyan történetek, amelyek például arról számolnak be, hogy a Myrába zarándokló hajósok az út során kitört viharban Miklóstól kaptak segítséget, aki a fedélzeten megjelenve megjavította vitorláikat, illetve kimentette a vízbe esett embereket, vagy olyanok, melyben ártatlanul elítéltek mellett áll ki. Tehát nem véletlenül volt nagy híre az igazságérzetének. A szent 343. december 6-án hunyt el, ebből eredően emléknapját is ekkor ünnepeljük. 

Kép 2

Na de hogyan lett Szent Miklósból Mikulás, vagy éppen Télapó? A Mikulás elnevezést a szláv nyelvekből vettük át, ahol ennek megfelelője a Mikuláš. A Télapó elnevezés pedig az orosz Tél apó, vagyis Dedo Mráz történetéből ered ugyanis az 1950-es években, a szovjethatalom idején az oroszok igyekeztek Szent Miklós vallási ünnepét a Télapóval helyettesíteni. Az angol Santa Claus elnevezés is a Saint Nicholasból, vagyis magyarul a Szent Miklós névből ered. Érdekesség, hogy Amerikában az a közhiedelem, hogy december 24-én a Mikulás hozza az ajándékokat. Ők nem ünneplik december 6-át, mint Szent Miklós ünnepét, hanem 24-én este készítik ki a harisnyáikat a kandalló fölé, hogy másnap ajándékot kapjanak. Tőlük ered az az elképzelés is, hogy a Mikulás egy szánon repül, melyet rénszarvasok húznak.

Ugyebár mára a Mikulás legismertebb ábrázolásává a hosszú fehér szakáll, piros ruha, piros sapka, kicsit duci poci, fekete öv, zsák, nagy mosoly és a „ho-ho-hózás” vált. Ez a megjelenés nem a mai modern kor szülöttje, hiszen már a 300-as években is hivatásának köszönhetően piros püspöki palásttal, pásztorbottal és mitrával (püspöki fejfedővel) ábrázolták Szent Miklóst. Ezek pedig nagyon hasonlóak lehetnek a mai Mikulás-illusztrációkhoz, amelyeket először 1881-ben használtak egy verseskötethez, azonban csak az 1931-es Coca-Cola reklámmal vált igazán elterjedtté.

Kép 3