Női szerzős könyvajánló a nemzetközi nőnap alkalmából

1. Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól

(Illyés Gyuláné) Kozmutza Flóra merész vállalásra szánná el magát, ha József Attilával vagy  későbbi férjével, Illyés Gyulával kelne versenyre szépirodalmi versenyszámban. 

Szerencsés, hogy visszaemlékezése a József Attilával való megismerkedésének és a Flóra-versek idealizált nőalakká válásának kezdetétől követi végig kapcsolatának (mindössze 9 hónapos) történetét József Attilával. A rövidke olvasmány elsődlegesen nem a fenomenális költőzseni szenvedéseinek ismertetése, sokkal inkább Flóra kulturális és ízlésbeli kommentárjai által válik izgalmassá. Flóra jegyzetein, leírásain és az általa szolgáltatott levelezésen keresztül egy olyan mély érzésű nőalak jelenik meg, akinek empátiája és értékrendje követendő princípiummá nemesedik tapasztalatai összegzésekor. A 98 oldalas írás – oly sok más példától eltérően – méltó letéteményese a József Attila emlékezetnek.

2. Kaffka Margit: Két nyár

Kaffka Margit az időtlen atmoszféra köntösébe öltözteti történeteit: a Két nyár című kötet novellái a nélkülöző, ámde boldog fiatal nőalakok idilljébe villámként becsapódó körülményeket szemlézi. A Két nyár című címadó műben Veron, a nélkülöző, noha kezdetben  a házasságában felhőtlen boldogságban élő mosónő férjével való viszonyának megromlása érzékelhető. A háború fenyegetettségében bohém életet élő, budai pincesoron élő Vitorisz házaspár életében ugyanis Erzsi, a cseléd felbukkanása ébreszti fel Veron és Károly azon férj-feleség, apa-anya, szerető-házas párdinamikáit, amelyek a zárlatban feloldott katarzis során szinte freudi ellentétbe helyezkednek egymással. 

A kötet két másik alkotása, a Csonka regény és a Lírai jegyzetek egy évről című novellák egy-egy autonóm nőalak, a színésznői lét társasági és társadalmi velejáróival küzdő Iza, és a férjével a háború kitörésekor Olaszországban nyaraló irodalmár feleség. Kaffka Margit átélhetően veti papírra mindazokat a női szerepeket és lelki számvetéseket, amelyek a jelen kor elénk állított kihívásainak aspektusából sem változtak a kötet első, 1916-os kiadása óta.

3. Kosáryné Réz Lola: Filoména

A regény Piatok Milka életét jeleníti meg felvidéki falusi gyerekeskedésétől kezdve és asszonylétén átívelően egészen az asszony haláláig. A regény központi témája Filoména egész életén át tartó küzdelme a társadalmi felemelkedés körülményeivel szemben. Réz Lola dallamos líraisággal megjelenített stílusa szentimentalizmusba hajló búskomorsága ellenére reális képet ad a korlátok közé szorított, ugyanakkor töretlenül leleményes női ambíció korabeli lehetőségeiről. 

Filoména kislány korától kezdve a társadalmi felemelkedésben látja jövőjét, melynek viszontagságaival – előszőr a cselédség évei, majd a házasság és anyaság kompromisszumai és örökös kérdései – nemcsak olvasóként, hanem érintettként is szembesülünk. A durva, erőszakos történelmi és szociális háttér, amely ebből az elszeparált, kietlen mentalitásból érzékenysége ellenére (és azt megőrizve!) a józan számítást váltja ki Filoména döntéseiből, szimpatikus polgári értelmezései a kegyetlen és kiszolgáltatott asszonyi sors által való betörhetetlenségnek – Filoména egyenes és kifinomult marad életének tragédiáit követően is.

4. Győri Klára: Kiszáradt az én örömem zöld fája

Győri Klára kalotaszegi mesemondó, a korban népszerűvé váló paraszti önéletírás megírására Nagy Olga folklorista a mesék felgyűjtésének során motiválta. Önéletrajzából betekintést nyerhetünk a 20. század első felének erdélyi társadalmába és a női lét korlátozottságába: Klára gyermeki cselédévei, majd házasságának leírása hihető képet festenek egy zárt, immobilis társadalom elfojtásairól és a férfi-női kapcsolatok egyenetlenségeiről. 

Győri Klára önéletírása fontos mérföldkő volt annak a negédes, romantizált erdélyi társadalom- és asszonyképnek a felfejtésében és emberivé tételében, amely bár stabilitásra és hagyományokra, de ezzel egyidejűleg lemondásokra és traumákra is épül. 

5. Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra

Az ajánló ötödik helyére egy kortárs novelláskötetet, a 2015-ben megjelent Az ország legjobb hóhéra címűt tettem. Szvoren Edina játékos zeneiséggel teremti meg azt az abszurd, upside-down, a karikírozás és a lelki nyomorúság szélén elhelyezkedő szűk mezsgyéjű világot, amelyben tulajdonképpen élünk. Karakterei gyakran alávetett, egzisztenciájukból és lelki stabilitásukból kivetett, gyermeki tudattal bíró anya-karakterek, akik családjuk és a maguk jóllétéért feláldozzák maguk normalitását. Legalábbis ilyen benyomást kelt az írónő által ábrázolt gyermeki, amorf világok eseményeinek értelmezése. Szvoren Edina a kölcsönös meg nem értés és a bábeli zűrzavar eszközeivel szemlélteti ezen mesei Andersen-világok női és a gyermek karaktereinek lelkében végbemenő változásokat, a külvilágból beáramló durvaságok hatására.