Az utóbbi években nagyot mentek a közösségi médiában a különböző ázsiai édességet bemutató unboxing és kóstolós videók. Mindenkit érdekel egy-egy, számunkra egzotikus ízlésű kultúra, és az ismeretlenség borzongása egy-egy váratlan kombináció kapcsán.
Ajánlóm most közelebb, a Balti-tenger partján horgonyzik le, hogy egy három részes sorozatban bemutassa a balti országok legnépszerűbb édességeit.
Gotina – az original lett tejkaramella
Összességében elmondható, hogy Magyarország territóriumán kívül valóban létezik értékelhető tejkaramella. Aki rossz helyen száll le a Flixbusról és Varsó helyett Rigában találja magát, az például megkóstolhatja a Gotina tejkaramelláit, amelynek a textúrája az itthoniaktól eltérően valamifajta átmenet a vaj- és tejkaramella között, sőt még töltelék is van benne. Ebből a termékcsaládból ezenkívül sós karamellás változat is elérhető az édesség-trendszetterek számára.
Riekstini
Első látásra ez az édesség engem egy magyar lagzis barackmagra emlékeztetett, annál viszont sokkal kevésbé terheli meg a vércukorszintet ostyabevonatának köszönhetően, ami tejcsokoládés belsőt rejt. Olyan, mint egy csoki Shrek tulajdonképpen.
Laima csokoládék
Emlékszem, amikor a történelemtanárom egyszer egy hatalmas bölcselkedésében azt mondta, hogy Budapest Bécs másolata, és Ljubljana Budapesté. A Laima csokoládékkal hasonló érzésem van. Valószínűleg erőteljesen hatottak rá a finn Frazer és az észt Kalev csokoládémárkák. A körképbe az érdekes ízválasztásai miatt tettem be, mivel a nagyobb élelmiszerhálózatokban (pl. Rimi) mandulás-ostyás, étcsokis-mogyorós és barackos-mogyorós is elérhető.
Linksmuciai – gombakedvelőknek
A felsorolásból ez volt a kedvenc édességem, amit Lettországban sikerült megkóstolnom. Az Isten is tökéletesnek teremtette ezt az édességet: egyszerű, praktikus és nem okoz cukorsokkot. Tulajdonképpen apró gombatönköket ábrázoló keksz alapra kerül tejcsoki gombafejecske, amelyekből képtelenség túl sokat enni.
Maizes supa, avagy a litván „kenyérpuding” (ha nem sikerül, akkor leves)
Utolsóként egy közkedvelt recept zárja az édesség-körképet, amelyre az egyik Erasmuson megismert társam, Jonatán hívta fel a figyelmemet azzal a hivatkozással, hogy „borzalmas és soha ilyen rosszat nem evett életében”. Itt meg kell említenem, hogy nem értek egyet ezzel az állásponttal, a cukros -zsíros kenyér országában szerintem értékelhető fogás a (többnyire rozs) kenyér maradékából cukor hozzáadásával felfőzött puding/kása/leves(?), amit szárított gyümölcsökkel és édesítő fűszerekkel fogyasztanak Lettországban.
Tulajdonképpen viszonylag emberséges édességről van szó, mivel ezt tejszínnel szokták szervírozni, ami máris meghaladja példának okáért a finn cukrászat remekeit. (Igen, a mämmire gondolok.) Ha Rigában jártok, mindenképpen érdemes kipróbálni.