A Diákhálózat hozzájárulását kéri adatainak a következő célokra történő felhasználásához:

Az Ön személyes adatait feldolgozzuk, és az eszközéről származó információkat (cookie-kat, egyedi azonosítókat és egyéb eszközadatokat) tárolhatunk, felhasználhatunk az oldal stabilitásának érdekében és megoszthatunk harmadik féltől származő szoftverekkel. Amennyiben ön nem szeretné, hogy az adatait bárkivel is megosszuk, kérem ellenőrize ezen ablak beállításait.

Technikai sütik

Ezek a sütik az oldal megfelelő működéséhez szükségesek, nem tartalmaznak személyes információt

Statisztikát kiszolgáló sütik

Szolgáltatásaink fejlesztése érdekében a Google Analytics szolgáltatást használjuk, amely névtelen információkat küld az Ön látogatásáról, valamint összesített adatokat gyűjt a látogatói szokásokról, amelynek köszönhetően szolgáltatásainkat napi szinten fejlesztjük.

Sütik kezelése Elutasít Elfogadom az ajánlott süti-beállításokat

Az utóbbi években nagyot mentek a közösségi médiában a különböző ázsiai édességet bemutató unboxing és kóstolós videók. Mindenkit érdekel egy-egy, számunkra egzotikus ízlésű kultúra, és az ismeretlenség borzongása egy-egy váratlan kombináció kapcsán. 

Ajánlóm most közelebb, a Balti-tenger partján horgonyzik le, hogy egy három részes sorozatban bemutassa a balti országok legnépszerűbb édességeit. 

 

Gotina – az original lett tejkaramella

Összességében elmondható, hogy Magyarország territóriumán kívül valóban létezik értékelhető tejkaramella. Aki rossz helyen száll le a Flixbusról és Varsó helyett Rigában találja magát, az például megkóstolhatja a Gotina tejkaramelláit, amelynek a textúrája az itthoniaktól eltérően valamifajta átmenet a vaj- és tejkaramella között, sőt még töltelék is van benne. Ebből a termékcsaládból ezenkívül sós karamellás változat is elérhető az édesség-trendszetterek számára.

 

Gotina karamella

Riekstini

Első látásra ez az édesség engem egy magyar lagzis barackmagra emlékeztetett, annál viszont sokkal kevésbé terheli meg a vércukorszintet ostyabevonatának köszönhetően, ami tejcsokoládés belsőt rejt. Olyan, mint egy csoki Shrek tulajdonképpen. 

Barackmag szerű sütike Borítókép is ugyanez

Laima csokoládék

Emlékszem, amikor a történelemtanárom egyszer egy hatalmas bölcselkedésében azt mondta, hogy Budapest Bécs másolata, és Ljubljana Budapesté. A Laima csokoládékkal hasonló érzésem van. Valószínűleg erőteljesen hatottak rá a finn Frazer és az észt Kalev csokoládémárkák. A körképbe az érdekes ízválasztásai miatt tettem be, mivel a nagyobb élelmiszerhálózatokban (pl. Rimi) mandulás-ostyás, étcsokis-mogyorós és barackos-mogyorós is elérhető.

Laima csokoládé

Linksmuciai – gombakedvelőknek

A felsorolásból ez volt a kedvenc édességem, amit Lettországban sikerült megkóstolnom. Az Isten is tökéletesnek teremtette ezt az édességet: egyszerű, praktikus és nem okoz cukorsokkot. Tulajdonképpen apró gombatönköket ábrázoló keksz alapra kerül tejcsoki gombafejecske, amelyekből képtelenség túl sokat enni. 

Gombacsokik nem forgattam el a képet horozontálisan sajnos

Maizes supa, avagy a litván „kenyérpuding” (ha nem sikerül, akkor leves)

Utolsóként egy közkedvelt recept zárja az édesség-körképet, amelyre az egyik Erasmuson megismert társam, Jonatán hívta fel a figyelmemet azzal a hivatkozással, hogy „borzalmas és soha ilyen rosszat nem evett életében”. Itt meg kell említenem, hogy nem értek egyet ezzel az állásponttal, a cukros -zsíros kenyér országában szerintem értékelhető fogás a (többnyire rozs) kenyér maradékából cukor hozzáadásával felfőzött puding/kása/leves(?), amit szárított gyümölcsökkel és édesítő fűszerekkel fogyasztanak Lettországban.

Tulajdonképpen viszonylag emberséges édességről van szó, mivel ezt tejszínnel szokták szervírozni, ami máris meghaladja példának okáért a finn cukrászat remekeit. (Igen, a mämmire gondolok.) Ha Rigában jártok, mindenképpen érdemes kipróbálni.

Maizes zupa