Magyarország a figyelem középpontjában
Magyarországon az elmúlt években tapasztalható volt a közhangulat fokozottan egyre feszültebbé válása, különösen az utolsó kormányzati ciklus alatt. Nem véletlen, hogy politikai oldalaktól függetlenül aggályok és kétségek merültek fel a választások tisztaságát, békés lebonyolítását illetően. Felmerült, hogy az egyes politikai oldalak machinációkkal próbálnak hatást gyakorolni a végeredményre, kölcsönösen feltételezték, hogy külföldi kormányzati, illetve nem kormányzati szervek, államok és hatalmi csoportok – Oroszország, Ukrajna, Európai Unió – aktívan is befolyásolni próbálják a szavazás menetét, akár propaganda terjesztésével, megvesztegetéssel vagy informatikai műveletekkel. Ilyen környezetben fordult az aHang civil szervezet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) petíciójával, melyben a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) javaslata alapján, a 2022-es választásokhoz hasonlóan, teljes körű választási megfigyelői misszió kiküldését kezdeményezte. Ez a választások előtti kampányidőszak megfigyelését is magába foglalja. A petíciót eddigre több mint 60 ezren írták alá[1]. A teljes körű megfigyelői misszió jelenlétének támogatását a 21 Kutatóközpont közel 70%-ra mérte – ez azt jelenti, hogy politikai oldaltól függetlenül magas volt a támogatottsága. A petíciót és a felmérés eredményeit is átadták az EBESZ-nek.
Általánosságban a nemzetközi megfigyelői missziókról
Az EBESZ-en kívül több civil szervezet is működik, amelyek szintén küldenek ki megfigyelői missziókat választásokra. Némelyek önkéntesei főleg az egyetemista és kora középkorú korosztályból érkeznek, megint másoknál vegyesebb a megoszlás. Ezen szervezetek választási megfigyelői missziói nemzetközi viszonylatban nem számítanak szokatlannak. Delegációk részt szoktak venni a nyugat-európai, de akár dél-amerikai államok választásain is. Közép- és Kelet-Európa államai posztszocialista hátterük és jellemző, megkérdőjelezhető tisztaságú politikai rendszereik miatt különösen jelentős működési területe a különböző szervezeteknek. A magyarországihoz hasonló léptékű EBESZ és civil missziók figyelték meg a legutóbbi, 2023-as lengyel parlamenti választásokat is.
Miért szükségesek a megfigyelői komissziók?
A választó polgárok jogi lehetőségei adatmegtekintésből és kifogás benyújtásából állnak, ami a választások megfigyelését illeti.[2]
A szavazóhelyiségben a választópolgár a szavazata leadására szükséges ideig tartózkodhat[3], ami kizárja azt, hogy a teljes nap folyamán érdemi megfigyelést, ellenőrző tevékenységet végezzen. Erősen korlátozott az is, hogy milyen adatokat tekinthet meg. Például arra, hogy a szavazóhelységben a névjegyzékben ellenőrizze, hogy valóban különböznek az aláírások, nem történt visszaélés, nincs lehetősége, ugyanis olyan személyes adatok is szerepelnek ott, melyek a megtekintést kizárják[4]. Az észlelt kihágások, visszaélések, szabálytalanságok helyi feljegyeztetésére szintén nincs lehetősége, így, ha tapasztalna is valamely problémát, annak bejelentése, az információk hivatalos szervek felé történő eljuttatása tőle függ.
A választópolgár jellemzően az otthonától a szavazóhelyiségig és vissza, a legrövidebb úton mozog, így az olyan jelenségek, mint például a láncszavazás, szavazatvásárlás, szavazásra való konvojoztatás megfigyelésére kevesebb lehetősége van, mint egy különböző szavazókörzetek között az egész nap folyamán mozgó megfigyelői komissziónak. Ez pedig sok információval szolgálhat az ország és az adott vidék demokratikus, politikai és szociológiai működési mechanizmusairól, a gyakorlatban megvalósuló választás tisztaságáról. Különböző szervezetek azonban létrehoztak platformokat, hogy azokon keresztül a választók bejelenthessék az általuk észlelteket, akár dokumentációval együtt.
Az egyes politikai formációk is próbálták létrehozni civil megfigyelői bázisuk. Az ő mozgásterük is igen korlátozott a szavazóhelyiségben, bár velük a pártok inkább azok környékét, a településeket figyeltették. A gyanú eloszlatása és a jogi lépések megtételének megkönnyítése végett tőlük lehetőség szerint kép és hanganyagot is kértek az egyes észlelt esetekről. Másik probléma, hogy ezen hálózatok, mint a pártok sajátja esetén fennáll a részlehajlóság, a megfigyeléseik eredményeivel való machináció lehetősége. E hálózatok viszonylag lazán működő szövetként próbálták lefedni az országot, jelentős központi irányítás nélkül, a megfigyelőik főként hasonló tevékenységben tapasztalatlanok voltak, így nehezebben szűrték ki a releváns eseményeket.
A nemzetközi megfigyelők működése
A jogszabályi definíció szerint nemzetközi megfigyelő a „más állam vagy nemzetközi szervezet Nemzeti Választási Iroda által, a választások megfigyelése céljából nyilvántartásba vett megfigyelője”[5]. A 2013. évi XXXVI. törvény szintén alaposan tárgyalja a nemzetközi megfigyelők kötelezettségeit és lehetőségeit:
a) A választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet,
b) A választási bizottságok irataiba betekinthet, azokból – a személyes adatokat nem tartalmazó – másolatot kérhet,
c) Kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre,
d) A választási eljárást és a választási szervek tevékenységét nem zavarhatja és nem befolyásolhatja,
e) Tevékenysége végzése alatt köteles a Nemzeti Választási Iroda által rendelkezésére bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni,
f) Köteles pártatlanul végezni tevékenységét[6].
Ezen felül a Nemzeti Választási Iroda (NVI) VÁLASZTÁSI FÜZETEK 232/3. – KÉZIKÖNYV a szavazatszámláló bizottságok részére – országgyűlési képviselők választása –2026. április 12. c. kiadványa a 12. oldalon taglalja. Ez annyiban bővíti a fentebb felsoroltakat, hogy a nemzetközi megfigyelő előzetes bejelentés nélkül jelenhet meg a szavazóhelyiségben, magával kísérő személyzetet (tolmácsot) is vihet.
Ugyan a jogszabályból következően a nemzetközi megfigyelőknek nagyobb elméleti mozgástere van, de az etikai kódexük és bevett gyakorlatuk alapján nem hívhatják fel a választási szervek tagjainak figyelmét az általuk tapasztalt hibákra, rendellenességekre, kihágásokra, szabálysértésekre. Ugyanígy korlátozott, hogy a gyakorlatban mivel kapcsolatban tehetnek fel kérdéseket a bizottsági tagok felé. Ezek pedig fontosak lennének a választások tisztaságának ellenőrzése szempontjából. A nemzetközi megfigyelők a teljes pártatlanság jegyében a tiszta megfigyelésre próbálnak szorítkozni, ha egyértelmű rendellenességet, csalást is látnak, akkor sem avatkozhatnak közbe. A tolmácsok szintén ezekhez tartják magukat.
Hol vannak a hazaiak?
Tehetnénk fel jogosan a kérdést az alapján, hogy milyen, egyébként jogilag biztosított lehetőségeikkel nem élhetnek a nemzetközi megfigyelők, saját szokásaik és gyakorlatuk miatt.
A választások idején – és a most is – érvényes törvény nem ismer olyan vagy hasonló kategóriát, mint hazai civil szervezet által delegált megfigyelő. Erre a problémára több jelentésben felhívták már a figyelmet nemzetközi megfigyelői komissziókat delegáló szervezetek, de maga az EBESZ is kihangsúlyozta a problémát: „Ugyanakkor az ODIHR ismételt ajánlásai ellenére a törvény nem teszi lehetővé a választási folyamat állampolgári megfigyelők általi megfigyelését, ellentétben az EBESZ felé vállalt kötelezettségekkel és nemzetközi normákkal.”[7] Ezt a hiányosságot idén külön kiemelte a választások idején nemzetközi megfigyelő delegációkat kiküldő Silba – Initiative for Dialogue and Democracy, az Agora Election Observation (AEO), a Europen Platform for Democratic Elections (EPDE) és a European Dialogue and Democracy Agency (EDDA)[8]. Közleményükben külön felhívást intéztek ezen helyzet megváltoztatására.
A hazai, pártfüggetlen, civil megfigyelői komisszióknak pontosan ott lenne több lehetősége, ahol a nemzetközi megfigyelőket etikai kódexük korlátozza. Nyilvánvalóan nem avatkozhatnának be közvetlenül a választás manipulálásának vagy megzavarásának szándékából, de lehetőségük lenne kihasználni a fentebb már említett törvény 4. § (1) bekezdésének c) pontját. De nem csak a választások tisztaságának ellenőrzése szempontjából lenne fontos a működésük.
Ahogy az látható, az EBESZ küldöttség jelenlétének hála nagyobb volt a bizalom a választások tisztaságát illetően. Hasonló hatással lehetnének a hazai komissziók is. Ezáltal esetleg növelhető lehetne a választói kedv, ugyanis kevésbé gondolná úgy a választópolgár, hogy úgyis elcsalják az eredményeket, valamint közelebb hozhatná az egyszerű választópolgárokhoz a demokratikus és polgári működést, hiszen nagyobb rálátásuk lenne rá. Ez pedig különösen fontos lenne a turbulens évtizedeket maga mögött tudó kelet-közép-európai, posztszocialista államoknak.
Személyes tapasztalatok
Mint angolul is beszélő polgárnak, lehetőségem nyílt még hónapokkal a választások előtt a Szabad Szavazat Alapítványnál tolmácsnak jelentkezni a nemzetközi megfigyelő delegációk mellé. Ezt követően alapos felkészülésben részesültem mind a jogszabályi háttérből, mind a fentebb már említett kézikönyv működésünket érintő részeiből. Közben az alapítvány az együttműködő civil szervezetekkel kialakította a megfigyelők és tolmács munkacsoportokat. A kapcsolatot már mi magunk vettük fel egymással. Én Békés Vármegyében[9] dolgoztam együtt Daviddel és Sarah-val[10].
A napunkat reggel hatkor, az első megfigyelt szavazóhelyiség megnyitásának megtekintésével kezdtük. Ezután a vármegye számos települését bejártuk a nap folyamán. Az állomásaink között volt Békéscsaba, Békés, de a megye északibb települési is, egészen a kisebb falvakig.
Több szavazóhelyiségben is először csodálkoztak a szavazatszámláló bizottság tagjai, ugyanis azon a területen szokatlanok a nemzetközi megfigyelők. Néhány helyen csak rajtam kérték számon, hogy ki vagyok és milyen jogalapon tartózkodom a szavazóhelyiségben. Természetesen erre előre készültünk, a szervezettől volt egy hivatalos papírom, ami igazolta, hogy a megfigyelők tolmácsa vagyok. Az első meglepődéstől eltekintve az összes bizottság együttműködő és jószándékú volt. Furcsaságokat főképp nem a szavazóhelyiségekben, hanem azokon kívül, a településeken tapasztaltunk.
Este héttől végignéztük egy szavazókörzet szavazatainak összeszámolását, ezt követően a városházán található központba mentünk az urnával, ahol a beérkező urnák átvételét, a tartalmuk utólagos feldolgozását, az azokhoz tartozó jegyzőkönyvek helyességét figyeltük meg.
Ugyan a beérkező szavazatok regisztrációja sokáig tartott még, a megfigyelők megbízatása alapján 23:00-ig tartózkodtunk a városházán.
Nemcsak azért hasznos egy ilyen megfigyelőszervezet mellett dolgozni, mert 17 órányi aktív élőbeszédbéli tapasztalatot lehet szerezni a folyamatos, kétirányú tolmácsolással, hanem azért is, mert így is tehetünk – ha csak kicsit is – a választások tisztaságáért, az ország demokratikus működésének jobb megértéséért, és azért is, mert ezáltal egy, már politikailag
érdeklődőbb, aktívabb generációvá nőhetjük magunk, ami különösen fontos a térségünknek.
Jelentés az idei választásokról
Az EBESZ jelentésében kihangsúlyozta a kampányra fordított erőforrások asszimetriáját, a manipulatív és hamis kampányjelszavak használatát, az ellenségkép-keltést, a kiinduló esélyek egyenlőtlenségét, dezinformációval szembeni fellépés és az online tér kellő védelmének hiányát, valamint a különböző visszaéléseket. A részvétel emellett rekordnagyságú – 79,6% – volt, a választóknak valódi válaszlehetősége volt. „A választási szervek hatékonyan és szakszerűen vezényelték le az előkészületeket”.
Kivetnivalókat fogalmaztak meg a jogi keretrendszert illetőleg is, érintve mind a listaállítás mikéntjét, valamint a hazai választási megfigyelők hiányát. „Az EBESZ-kötelezettségvállalásokkal és a nemzetközi normákkal ellentétben a jogi keretrendszer továbbra sem rendelkezik a belföldi, pártoktól független választási megfigyelésről, ami korlátozza a szavazás és szavazatszámlálás folyamatainak független állampolgári felügyeletének lehetőségét. A választási adminisztráció több nemzetközi megfigyelőszervezetet is akkreditált.”
Az NVMM megfigyelői statisztikailag jelentős számban észlelték, hogy egyszere többen szavaztak egy fülkében, a szavazat titkosságával kapcsolatban is tapasztaltak problémákat.
A szavazatszámlálással kapcsolatban már pozitívabban fogalmaztak. „Az eredmények összesítésének megfigyelése során az NVMM szinte valamennyi megfigyelt helyi választási iroda eljárását pozitívan értékelte[11].”
Források:
https://odihr.osce.org/odihr/663199
[1] 2026.10.03-án ez a szám pontosan 64.481
5 2013. évi XXXVI. törvény I. Fejezet 2. alcím 2. § (2) és (3) bekezdés
[3] 2013. évi XXXVI. törvény X. Fejezet 84. alcím 173. § (3) bekezdés
[4] Összhangban a 2013. évi XXXVI. törvény I. Fejezetének 2. alcímének 2. § (2) bekezdésben és a 2011. évi CXII. törvényben foglaltakkal
[5] 2013. évi XXXVI. törvény I. Fejezet 4. alcím 4. § (1) bekezdés
[6] 2013. évi XXXVI. törvény I. Fejezet 4. alcím 4. § (1) bekezdés a)-f) pont
[7] Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala: MAGYARORSZÁG – ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS ÉS NÉPSZAVAZÁS 2022. április 3. – ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Végleges jelentés 4. oldal
[8] Hungary: International Observers Call for Electoral Reform to Enable Citizen Election Monitoring
[9] Azóta már az új törvények értelmében Békés Megye. A választások lefolyásakor a vármegye megnevezés volt érvényben, a cikkben is ezt használjuk
[10] A megfigyelők személyének védelme érdekében a cikkben álnevek szerepelnek
[11] Az ezen szakaszban – A jelentésből az idei választásokról – található információk forrása a NEMZETKÖZI VÁLASZTÁSI MEGFIGYELÉSI MISSZIÓ Magyarország – Országgyűlési választások, 2026. április 12., ELŐZETES MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK c. jelentés